Brezsnyánszky Károly és Szarka László: A Föld Bolygó Nemzetközi Éve nézőpontja

Brezsnyánszky Károly
A Föld Bolygó Nemzetközi Éve elnöke
Magyar Állami Földtani Intézet, Budapest,
brezsnyanszky@mafi.hu

Szarka László
A Föld Bolygó Nemzetközi Éve titkára
1. MTA Geodéziai és Geofizikai Kutatóintézet, Sopron,
szarka@ggki.hu

Néhány hónapja ért véget több mint nyolcvan ország földtudományi egyesületeinek, intézményeinek világméretű tudományos-ismeretterjesztő programja, az ún. "Föld Bolygó Nemzetközi Éve". A 2007-től 2009 végéig tartó hároméves időszakból 2008 tematikus ENSZ-év volt. A Földév hazai eseményei megtekinthetők a Magyar Nemzeti Bizottság honlapján.

A Földév a globális környezeti problémákat tíz kérdéskörben tekintette át. A kérdéskörök, valamint a kihívások (hozzávetőleges súlyossági sorrendben) a következőkben foglalhatók össze:
- A Föld energia- és nyersanyagkincse: a) a jövőbeni energiaellátás kérdőjelekkel teli; b) a nyersanyagok közül leginkább a ritkaföldfémek terén várható hiány;
- Víz: a felszín alatti vízkészletet az emberiség sokkal nagyobb ütemben fogyasztja, mint ahogyan az utánpótlódik;
- Talaj: A Föld valószínűleg képes ugyan ellátni a 2040-re várható kb. 9 milliárd embert, de az ökoszisztéma és a biodiverzitás feláldozásával, ráadásul úgy, hogy nem (vagy alig) marad hely biomassza-termelés számára;
- Föld és Élet: Veszélyben a globális ökológiai rendszer;
- Éghajlatváltozások: a) a Föld története éghajlatváltozások története, b) a Homo sapiens vált a Földrendszer (és a klímarendszer) megváltoztatásának egyik tényezőjévé;
- Természeti katasztrófák: számuk növekedését túlnyomórészt az emberiség önmaga okozza;
- Föld és egészség: orvos-geológus együttműködéssel hárommilliárd ember egészségén lehetne javítani;
- A Föld mélye: az emberi tevékenység manapság már geológiai hatótényezőként is figyelembe veendő, hiszen az emberiség egy nagyságrenddel több anyagot mozgat meg, mint a felszíni üledékképző folyamatok együttvéve;
- Óriásvárosok: hosszú távon nyilvánvalóan nem fenntarthatók;
- Óceánok: az óceánok mélye számos tudományos meglepetést tartogat (nyersanyag- és energia, biológiai alapfelismerések, valamint környezeti kockázatok terén egyaránt).

Amint látható, az arculatformáló szándékból született kezdeményezés - akaratlanul - a mai társadalomról rajzolt kórképet. A kihívások súlyossági sorrendjében ráadásul nem az éghajlat kérdése szerepel az első helyen. A Földév megállapításai szerint a természeti környezet és az emberiség léte, tevékenysége között évezredeken keresztül fennállt érzékeny egyensúly felborulni látszik. Ennek oka végeredményben az emberiség létszámának, valamint fogyasztói szemléletéből fakadó hely- és anyagigényének rohamos növekedésében, másrészről a Föld kincseinek (energiahordozók és egyes nyersanyagok, édesvíz, talaj/termőföld) végességében keresendő. Ezek a problémák akkor is ugyanilyen nyomasztóak lennének, ha a Földön történetesen most nem felmelegedés, hanem lehűlés lenne. A Földév talán segít rávilágítani arra, hogy a talaj/termőföld, a felszín alatti vizek, a nyersanyagok és az energia sérülékenységének és szűkösségének a kérdése legalább olyan jelentőséggel bír, mint a közgondolkodásban legfőbb veszélyként tudatosult éghajlatváltozás, az ún. „globális felmelegedés”, amelynek természeti okait nem szabad lebecsülni.

A Föld Bolygó Nemzetközi Éve sajnos egyik országban sem lépte át a tömegmédia ingerküszöbét, mert a világ ma még egyetlenegy környezeti paraméterre koncentrál. Amíg ez a helyzet nem változik, esélyünk sincs, hogy szembenézzünk az igazi környezeti kihívásokkal.