Budai-Szöllősi Szabina: Környezetvédelmi övezetek Németországban

Környezetvédelmi övezetek Németországban

2008 óta Németország több városában is ún. „zöld zónák” találhatók. A sokat vitatott környezetvédelmi övezetek kialakításához végül 33 város csatlakozott. Ezek között több olyan van, amely tagja a német klímaszövetségnek (Klimabündnis) is található, mint például München, Augsburg, Köln, Berlin és Osnabrück. Valamint vannak olyan városok, amelyek még csak tervezik a zónák bevezetését. Ilyenek például Regensburg és Leipzig.

A környezetvédelmi övezetek földrajzilag behatárolt területek, melyekre a nagy részecske és nitrogén-oxid kibocsátású gépkocsiknak tilos a behajtás. A főutakon ugyanis nagyon megnőhet az említett légszennyezők koncentrációja. Ezen szennyezők tartósan határérték feletti koncentrációja asztmát, különféle tüdőbetegségeket (például tüdőrák), valamint szív- és érrendszeri megbetegedéseket okozhatnak. A zöld zóna célja tehát a gépjárművek káros anyag kibocsátásának csökkentése. A zónákba csak olyan jármű léphet be, mely az adott város környezetvédelmi jelvényét viseli a szélvédőn. Autók, teherautók és buszok is kaphatnak ilyen matricát, ha megfelelnek az adott kibocsátási szabványoknak. A tilalmak különösen a régebbi, részecskeszűrő nélküli dízel valamint a katalizátor nélküli benzines járműveket érintik- legalábbis egyelőre. Remélik, hogy a zónák megléte részecskeszűrők utólagos felszerelését, hosszú távon pedig a gépjárművek korszerűbbre cserélését fogja eredményezni. A zónák határait közlekedési táblák jelzik, valamint azt, hogy milyen jelzésű gépkocsival szabad behajtani. A matricák közül létezik piros, sárga és zöld. A piroshoz tartozik a legnagyobb megengedett kibocsátás, a zöldhöz pedig a legkisebb. Egyelőre még mind a három megtalálható, de tervezik a piros, majd a sárga megszüntetését is. Vannak olyan járművek, melyekre nem vonatkozik a korlátozás, matrica nélkül is behajthatnak a zónákba. Ilyenek többek között a két- és háromkerekű járművek, mezőgazdasági és erdészeti traktorok, mentőautók, betegszállítók, katonai járművek, valamint a mozgáskorlátozottak gépjárművei.

Osnabrück tanácsa már 2008. december 9-én döntött a zónák 2010. január 4-ei felállításáról. Ezután a matricával nem rendelkező járműveknek tilos a behajtás a város e részébe. A határok szigorítását 2011 januárjára tervezik. Ezután csak a sárga és zöld matricás autók léphetnek csak be, majd 2012-ben már csak a zöld matricával rendelkezők.

Kölnben a városközpont mintegy 16km2-es területe 2008. január elsejétől környezetvédelmi zóna. Ennek bevezetését főleg az indokolta, hogy a nagy járműforgalom miatt a légszennyezettség rendszeresen meghaladta az Európai Uniós határértéket. A levegőminőség javítása és az egészségügyi kockázat mérséklése érdekében tehát a 2006 októberében közzétett „Tiszta Levegő Terv” alapján bevezették a környezetvédelmi zónákat. A kérdés az volt, hogy javult-e a levegőminőség ezután. A Természet-, Környezet- és Fogyasztóvédelmi Ügynökség vizsgálta az ügyet. Eredményeik értékelése után 2009. június végén megállapították, hogy a légszennyező por és nitrogén-oxid szintje csökkent. Azonban még így is vannak problémás pontok, ahol a koncentráció meghaladja a megengedettet SZINTET, így mindenképpen folytatni kel a „Tiszta Levegő Tervet”.

Berlin városának csak 2008-ban 334000 eurós bevétele származott a zónába matrica nélkül behajtó autósok bírságaiból. Összesen 22614 esetet regisztráltak, ám nem mindig szabtak ki bírságot. Volt, hogy a rendőrség csak a matrica utólagos megvásárlására kötelezte a sofőrt. Berlinben is tervezik a szigorítást: a piros és sárga matricájú autókat pár éven belül szeretnék kitiltani a zónából. Ez azonban ellenállásba ütközik a lakosság részéről. Sok embernek van ugyanis viszonylag új, ám a zöld matrica kibocsátási határértékét túllépő autója. Megoldásként felmerült, hogy lejjebb vinnék a koncentrációhatárt, ám a matricák bevezetése eddig sem mentesítette Berlint a hatalmas forgalom alól. Sőt, vannak, akik jogosulatlanul mentességet szeretnének kapni a fizetés alól; több ezzel kapcsolatos per is folyik. Összességében azonban a berlini döntéshozók azt mondják, hogy a zöld zóna bevezetése nem ütközött annyira hatalmas ellenállásba, mint amire számítottak.

Jókora előrelépést jelentene Budapest és más hazai városok életében életében is, ha kialakítanának egy ilyen zónát a városközpontban. Így kevesebb autó hajtana be, kisebb lenne a szennyezőanyag koncentráció és nem lennének akkora dugók. Reméljük, hogy a német példát követve hamarosan nálunk is lesznek hasonló kezdeményezések.

Források:
http://gis.uba.de/website/umweltzonen/start.htm
http://www.berlin.de/sen/umwelt/luftqualitaet/de/luftreinhalteplan/umwel...
http://www.umwelt-plakette.de/umweltzone%20berlin.php
http://www.stadt-koeln.de/3/umwelt/umweltzone/
http://www.osnabrueck.de/29520.asp
http://www.klimabuendnis.org/germany.html?&L=1