Orbán Éva: Klímabarát települések találkozója Tatabányán

Klímabarát települések találkozója Tatabányán

2010. április 29-én Tatabányán rendezték meg a Klímabarát Települések Szövetségének 4. konferenciáját. „Az éghajlatváltozás és a klímabarát települések válaszai” című tanácskozáson jelen volt és felszólalt Sólyom László köztársasági elnök is.

Vecsés Város Önkormányzatának Képviselő-testülete 2008 novemberében döntött úgy, hogy csatlakozik a Klímabarát Települések Szövetségéhez, így mi is jelen lehettünk Tábori Ferenc alpolgármester úr és jómagam képviseletében e klíma konferencián. Az előttünk álló elkerülhetetlen változásokra való felkészülésben kulcsszerepe lehet a megerősödő, klíma, ill. környezettudatos településeknek és a helyi közösségeknek, amelyek felismerték, hogy a kialakult helyzetben elsősorban saját magukra és egymás segítségére számíthatnak.

A konferencián elhangzott beszámolók a természeti erőforrásokkal való felelőtlen gazdálkodásnak következményeiről, valamint az emberek megújulási vágyáról szóltak, valamint a különböző civil és települési szervezetek megalakulásának fontosságáról, hogy helyi szinten cselekedjenek és ez által is jelezzék a döntéshozóknak a tenni valókat.

Új országstratégiára van szükség, hiszen természeti környezetben élünk, amely biztosítja megélhetésünket, szükséges megkeresni azokat a forrásokat, amelyeket e vonatkozásban vissza lehet fordítani a közjó javára. Közösségi célunk kell, legyen az alternatív energia alkalmazása és a klímatudatos gondolkodás egyre szélesebb körben való elterjedése (Bencsik János Tatabánya polgármestere).

Antal Z. László a Klímabarát Települések Szövetsége elnöke, az MTA Szociológiai Kutatóintézetének tudományos főmunkatársa előadásában kifejtette, hogy a természeti törvények és a jogszabályok között ellentmondások vannak, ezek még feloldásra várnak. Egyéni vállalásként nevezte meg, hogy mindenkinek sokkal kevesebb energiát felhasználva, saját fogyasztását mérsékelve kell élnie ahhoz, hogy megtegye az első lépéseket a változás felé. Úgy vélekedett, hogy az ökológiai válság nem oldható meg csak a tudomány segítségével, nyitni kell a művészetek és a vallások felé. A tudományos kutató szerint nagyon fontos bevonni a klímabarát mozgalomba az ifjúságot és a gyermekeket is.

Továbbiakban a konferencián néhány település polgármestere számolt be az eredményekről és azokról az akadályokról, amelyek célkitűzések megvalósítását nehezítik.

Sólyom László záróelőadásában azt hangsúlyozta, hogy itt jelenlévő települések az újra fenntartható világot építik tevékenységükkel. Polgári erénynek nevezte, hogy a települések szövetségi formában saját kezükbe vették ezt a zöld kezdeményezést, és helyi szinten cselekszenek ebben a globális kérdésben. A köztársasági elnök közösségteremtőnek tartja a klímabarát települések tevékenységét, amely hozzájárul a társadalmi szemléletváltozáshoz is.

A szövetséghez eddig 14 település csatlakozott. Az MTA Szociológiai Kutatóintézet szakmailag támogatja a helyi programok kidolgozását és azok megvalósítását.

Ottlétünkkor sor került a Modern Üzleti Tudományok Főiskolájának, új laboratóriumának ünnepélyes avatására és átadására.

Miért is vált szükségszerűvé a lokálisan működő Klímabarát mozgalom megszületése városunkban?

Az elmúlt években, évtizedekben az emberiség és a Föld-bolygó „együttélése”, annak harmóniája, köztudottan megbomlott. Ennek alapvető okozója az emberi tevékenység ellenőrizetlen növekedése, amelyhez eszközként egyre nagyobb mértékben veszi igénybe életterünk ásványi kincseit, energiatartalékait. Közvetett hatásként mindennek a tevékenységnek a környezetszennyező hatása is veszélyes mértékeket öltött.

A klímaváltozás globális felelősséget ró mindenkire, s habár Magyarország csak igen kis mértékben járul hozzá a problémához, nem várhatunk addig, amíg a nemzetközi közösség vagy a Magyar Állam lépéseket tesz a felelős közösségi elvárásoknak megfelelően.

A helyi közösségek, civil kezdeményezések szerepe, felelőssége – az előzőekben említett cselekvési szükséghelyzetben- nagyon megnövekedett. Sok esetben, így Vecsésen is tapasztalható, hogy az ún. falusias önellátó, önfenntartó kiskertes, állattartásos életmód teljesen kiszorulóban van. Az információk átörökítési láncolata megszakadt, így a falusiak védekező, alkalmazkodó, túlélési „hagyománya” elvesző félben van. Mindezek következményei beláthatatlanok egy krízishelyzetben, természeti-, időjárási katasztrófa esetén.

Szükség lenne egy vecsési klímakör megalakulására, jó lenne, ha minél több vecsési magánszemély, a vázolt okok – elérendő cél miatt is vezérelve, döntené el azt, hogy klímabarát mozgalmat indítana el Vecsés városában, csatlakozva települési szinten is a Klímabarát Települések Szövetségéhez, annak Egyesületéhez. Tudatában annak, hogy az éghajlatváltozás gyorsulása a Föld-bolygóra, az emberi társadalomra, utódainkra nézve milyen kockázatokat rejthet – jó lenne, ha felvállalnánk, hogy helyi szinten, itt Vecsésen, tenni kívánunk az emberi tevékenység természeti környezetre gyakorolt negatív hatásai ellen, valamint csökkenteni kívánjuk annak káros következményeit.

Vecsés, 2010. május 4.

Orbán Éva
Környezetvédelmi referens, Vecsés