Gere Kiss Zsolt: Válasz a Magyar Nukleáris Társaság cikkére

Cikkemben igyekeztem mindkét fél álláspontját figyelembe venni, és egy semleges vitaindító anyagot létrehozni. Bár van kialakult álláspontom a témáról, erre a cikkben nem tértem ki.

Nem vagyok atomellenes, és a Pakson jelenleg üzemelő atomerőmű-egységek üzemidejének 20 évvel való meghosszabbítását – 2032-2037-ig ésszerű lépésnek tartom, melynek jelenleg nincs alternatívája. Amit most készítenek elő viszont, „elkerülhetetlennek” és „megbeszéltnek” beállítva ^[1] az a következő 80-100 év energiagazdálkodása.

Úgy gondolom, hogy Magyarország nukleáris hatalommá válása (2020-2035 között 4000-5200 MW atomerőműi kapacitással) nincs kellőképpen megvitatva és megindokolva.

A döntéshozók felé bemutatott tervek egytől egyig az elmúlt évtizedek (nem éppen takarékos) fogyasztói magatartására alapoznak (bár az energiahatékonyságot mindig megemlítik, de sehol nem szerepel, ha számokról van szó.) Pedig készültek tanulmányok ennek a számszerűsítésére, illetve javítására. Néhány példa:

Sokat beszélnek az ország energiafüggőségéről, az ország kiszolgáltatottságáról. Ilyenkor mindenki elsősorban a gázfüggőségre gondol, és a nemrég lezajlott orosz-ukrán vitára. A függőség csökkentését viszont nem atomerőműves egységek építésével, hanem például egy megfelelő épületszigetelési programmal lehetne elősegíteni. Magyarország teljes energiaellátásának a kb. 44%-át földgáz adja, amelynek legnagyobb részét fűtésre használjuk. Egy átlagos háztartásban az összes energia háromnegyede megy fűtésre, köztudottan 2-3-szor annyi energiával, mint például Ausztriában. Egy a CEU-ban nemrég végzett tanulmány rámutatott, hogy a magyar fűtésenergia-mennyiség, és a velejáró CO₂ kibocsátás, akár 85%-a is megtakarítható egy konzisztens és széleskörű felújítási programmal. Ezzel együtt az éves földgázbehozatal 39%-a spórolható meg 2030-ra ^[2]. Ha erre azt mondják, hogy ez nincs hatással a villamosenergia fogyasztásra, akkor a válaszom az, hogy a megtakarított gáz egy részével lehetne villamos energiát termelni, ami egyébként viszonylag tiszta, hatékony, és kis beruházással, rugalmasan megvalósítható.

A villamosenergia-fogyasztásban is nagy tartalékok vannak. Ahhoz, hogy otthonunkban 1 kilowattórányi villamos energiát elfogyaszthassunk, az erőmű csaknem 3 kilowattórányi energiát használ fel^[3]. Egy átlagos háztartás fogyasztásának a 30%-át kitevő hűtő- és mosógépek jelentős része elavult. Egy pár éves PC négyszer-ötször többet fogyaszt, mint egy mai, korszerű számítógép. A készenléti módban hagyott készülékek a villamosenergia fogyasztás 10-30%-ért felelősek^[4]. Lássunk most pár adatot.

MNT: A következő tizenöt évben 4-6000 MW új kapacitás létesítése szükséges.

Új kapacitásokra a következők miatt van szükség:
1. a meglévő erőművek viszonylag magas kora, rossz hatásfoka, elévülése
2. a fogyasztói igények, illetve a csúcsterhelés állítólagos növekedése miatt

Az 1. ábrán az erőművek jelenlegi és várható működő kapacitására láthatunk egy becslést (MAVIR, 2009).

1. ábra. Erőművek fejlesztése/pótlása^[5]

A teljes kapacitás növekedése, ~9000 MW-ról (2005) 12000 MW-ra (2025) évi 1,45%-os növekedésnek felel meg. Ez gyakorlatilag megegyezik a 2000 és 2008 közötti fogyasztási trenddel. 2009-ben a fogyasztás csökkent (5,5%-al), az energetikai szakértők mégis egyöntetűen a 1,5%-os évi növekedést tartják referenciának az elkövetkező évtizedekben.

Ez a várakozás sokak szerint túlzott, és mint fentebb utaltam rá, nemcsak szinten tartást, de bizonyos fokú energiacsökkenést is könnyedén el lehetne érni életszínvonal csökkenés nélkül, a meglévő rendszerek korszerűsítésével.

Ha a fogyasztást szinten tudjuk tartani, tehát nem növeljük évente 1-1,5%-al, akkor 2025-ig 2-3000 MW erőmű kapacitást tudunk megtakarítani. Tehát a 4-6000 MW helyett csupán 2-3000 MW új kapacitásra lenne szükség, ami helyettesítené az elavult erőműveket.

Ami az új erőművek struktúráját illeti, különös figyelmet érdemelnek a megújuló erőforrások. 2008-ban a megújuló erőmű kapacitásunk 450 MW volt, ez a MAVIR szerint 2025-re 1400-2400 MW lehetne (megjegyzem, hogy az EU 20%-os arányt ír elő 2020-ra, ami 9000 MW-nál 1800 MW-ot jelent).

A 2. ábrán bemutatott erőmű-létesítési változatokból tekintsük a 3-ik (megújulós) scenario-t.

2. ábra. Erőmű-létesítési változatok^[5]

Ha a 6000 MW új igényből leveszünk 2260 MW-ot, akkor látszik, hogy ez teljesen kielégíthető lenne megújulókból, illetve gáz alapú erőművekből (ahol az utóbbi a legkisebb arányú az összes scenario közül.) Új atom-, illetve szénerőműre nincs szükség 2035-ig. Az utána következő időszakról pedig még ráérünk dönteni. Hová ez a nagy sietség?

MNT: az atomenergia versenyképes a szén- és gáztüzelésű erőművekkel, és a hazai természeti adottságokat figyelembe véve a megújuló energiaforrásoknál lényegesen alacsonyabb áron képesek villamos energiát termelni.

A paksi ár főleg azért olcsó, mert régi: az „értéke” nem éri el a 0,5 Mrd €-t, tehát az értékcsökkenés kis tétel. Egy új Paks akár már 8-10 Mrd € is lenne, és ennek megfelelően az itt termelt energia ára is jóval nagyobb a jelenleginél. Másrészt egy atomerőmű csak akkor versenyképes, ha kihasználása magas: évi 85-90%. Habár most Paks így működik, több mint kérdéses, hogy kis hazai rendszerünkkel tudjuk-e ezt tartani a két-két és fél-szeresére bővülő kapacitása esetén is (4000-5200 MW), hiszen még a meglévőt is néha vissza kell terhelni. Exportálnunk is kell néha ^[6].

Ugyanakkor a megújuló forrásokkal működő rendszerek még csak most vannak feljövőben, ami elég egyértelműen mutatja, hogy az áruk, és így az általuk termelt energia ára is csökkenni fog. Azt se felejtsük el, hogy ezek megújulók: a szél ára nem fog megnőni 50 év múlva, míg az uránról ezt nem tudjuk.

MNT: A kiégett üzemanyag feldolgozása és újrafelhasználása (reprocesszálása), valamint a néhány évtizeden belül épülő negyedik generációs atomerőművek üzembe állítása következtében a készletek több száz évre elegendőek lesznek.

A szerző itt feltehetően a IV. generációs reaktorokra gondol, amelyeket most kutatnak, és amelyeknek ambiciózus céljaik vannak. Ezek üdvözlendő célok ugyan, de a megvalósításuk ideje bizonytalan. Az energetikai kutatásokra szánt pénz több, mint 50%-a az atomenergiára megy, míg megújulókra csak kb. 5%-a. Egyesek szerint ezen is lehetne változtatni.

MNT: A keletkező nagy aktivitású radioaktív hulladékok mennyisége igen csekély; a paksi atomerőműben ez évente néhányszor tíz tonnát jelent.

Ez igaz, ugyanakkor egy anyag veszélyessége sajnos nem a mennyiségével arányos. Egy atombomba tömege is tonnákban mérhető (amelyből a hasadóanyag pár 10 kg), a hatásai mégsem csekélyek. A hulladék térfogatának nagy részét valóban a kis- és közepes aktivitású hulladék teszi ki, de az aktivitás legnagyobb része, s a legveszélyesebb, leghosszabb (tíz és százezer év nagyságrendű) élettartamú izotópok a kiégett fűtőelemekben vannak.

A kiégett fűtőelemek és nagyaktivitású hulladékok elhelyezése a világon sehol nem megoldott. Finnország az egyetlen, ahol zöld utat kapott egy mélygeológiai lerakó. Svédországban a meccs nincs még teljesen lefutva, de ők a második lehetséges lerakó helyszínei. Svájcban távoli álom, néhány éve a kanton népszavazáson leszavazta. Az USA-ban pedig Obama leállíttatta a nevadai kutatásokat^[7].

Összefoglalásként, a paksi atomblokkok meghosszabbítása megfelelő biztonságot ad az ország villamosenergia-ellátására az elkövetkező 20-25 évben. Az elavult fosszilis erőművek kiváltását és az ország energiafüggőségének csökkentését – a világtrendnek megfelelően – a fenntartható, megújuló energiaforrások fejlesztésével és – kisebb mértékben – gáz felhasználásával el lehetne érni. A gázimport csökkenését komplex épületkorszerűsítési és energiahatékonysági programmal lehet megvalósítani, melynek a keretei kidolgozottak. Az elkövetkező 100 évről csupán alapos, kellően megvitatott és megindokolt döntéseket szabad hozni, a megfelelő időben. A klímaváltozás és a globális környezet új kihívások elé állít minket. Paradigmaváltásra van szükség.

Források, hivatkozások:
[1] Itt hivatkoznak az Országgyűlés 2009. március 30-án 95%-os többséggel előzetes, elvi hozzájárulására a paksi atomerőmű telephelyén új atomerőmű blokkok létesítésének előkészítéséhez.
[2] CEU: http://3csep.ceu.hu/projects/employment-impacts-of-a-large-scale-deep-bu... Ez a 39%-os megtakarítás megközelíti a 2008-ban Pakson termelt villamos energia 80%-át.
[3] Lakcímke, az Energia Klub kiadványa
[4] A szerző mérései alapján. A UPC bizonyos set-top box-jai készenlétben (kikapcsolt állapotban) 27 Wattot fogyasztanak. Egy korszerű készüléknél ez 1 Watt alatt van.
[5] Tihanyi Zoltán (MAVIR) előadása, 2009. április 9.
[6] Beszélgetés Dr. Stróbl Alajossal (MAVIR)
[7] Beszélgetés Dr. Vári Annával (MTA)