You are hereHorváth Csongor: A klímabarát iskolamodell
Horváth Csongor: A klímabarát iskolamodell
Már a Klímabarát Települések Szövetségének alapító közgyűlésén is szóba került, hogy a klímavédelemmel kapcsolatos munkát kiemelt fontossággal a környezeti nevelés, az iskolai oktatás, sőt a legfontosabb tartalmak tananyagba építése terén is el kell indítani. Különösen fontos ez az alkalmazkodás terén, mert nem mindegy, hogy a felnövekvő generációk milyen motívációtól vezérelve, milyen mélységű ismeretekkel rendelkezve, és milyen képességek birtokában fognak szembe nézni az egyre gyakoribbá váló természeti csapásokkal és egészségügyi veszélyhelyzetekkel. Több konkrét elképzelés is napvilágot látott, úgy mint a klímabarát iskolamodell kidolgozása, együttműködés a már meglévő „ökoiskola” hálózattal, ill. ajánlások és ehhez források, konkrét lehetőségek biztosítása a települési klímastratégiákban. A klímabarát etikai kódexben külön pontként jelenik meg a jövőnk szempontjából megalapozó jelentőségű neveléshez – oktatáshoz kapcsolódó témakör.
Azonban nem minden településen, így nem minden iskolában sikerül egy csapással eljutni arra a kívánt – klímavédelmi szempontból nyugodtan mondhatom, hogy elvárható – szintre, ahol az óvodák, iskolák mindegyikében kellő alapossággal és körültekintéssel történik a felkészítés a jövő ilyen jellegű kihívásaira. Elképzelhető, hogy van olyan település, ill. iskola, ahol még elkülönített környezeti nevelési program sincs kidolgozva, s bár ez az alapja a munkának, azért azt megjegyzem, hogy elsősorban nem papír alapú lefedettségre gondolunk, amikor unokáink generációjának felkészítését célozzuk meg. A problémafeltárás, a helyi lehetőségek bemutatása és az alkalmazkodás területein jelentkezik a legtöbb tennivaló.
Az induláshoz szükség van egy olyan települési háttérre, valamint egy olyan iskolai légkörre, beleértve az iskolavezető és a polgármester elkötelezettségét is, ami példamutatásával és környezetszemléletével megfelelő táptalajul szolgál a felnövekvő generáció számára. A példaadó magatartás elmaradása, vagy a településen tapasztalható környezetkárosító hatások, az ilyen jellegű visszásságok egy tökéletes dokumentáció és minden jószándék tekintélyét aláássák. Ellenben hiába tapasztaljuk azt, hogy a családok szokásai, a felnőtt emberek magatartása ezen a téren nem kielégítő, korábbi próbálkozásokat elemezve bizton állítható, hogy a környezeti nevelés a gyerekeken keresztül hatékonyabb lakossági szemléletformálást biztosít, mint bármilyen figyelemfelkeltést célzó lakossági szóróanyag, vagy hasonló próbálkozás. Fórumainkon többször előfordult már, hogy komoly családapák számoltak be arról, miszerint gyermekeik kérésére és az ő odafigyelésük hatására változtattak az évtizedes beidegződésük eredményeként bevett rossz szokásaikon, például a szelektív hulladékgyűjtés, vagy a munkába járás terén.
Ha tehát azt szeretnénk, hogy egy közösség a saját településén valóban otthon, biztonságban érezze magát, meg kell teremtenünk az információátadás fórumait, a közösségi vélemények beépítésének lehetőségét, és a veszélyhelyzetekre történő felkészülés minden lehetséges formáját. Nagyszerű lehetőségként kínálkoznak erre a Klímaszövetség által életre hívott „klímakörök”, amelyek kiváló civil háttérként és akár humán erőforrásként is szolgálhatnak mind a települési klímastratégia, mind a legkisebbeket felkészítő nevelési – oktatási háttér kidolgozásában.
Nézzük, mit tehet konkrétan az iskola:
Ha komolyan vesszük azt, hogy az iskolai miliö valójában a társadalmi háttér leképezése - természetesen a pozitív hatásokat is, és nem csak a negatívakat értve -, akkor nagyjából ugyanazokat a feltételeket kell megteremteni és felkínálni, amelyek a település klímastratégiájában és valós helyzetében is rendelkezésre állnak, ill. kívánatosak volnának.
A könnyen megvalósítható lehetőségek közé tartozik például, a tatabányai Kertvárosi ÁMK iskoláiban már kipróbált módszer, miszerint kerüljenek ki papírt és műanyag PET palackot újrahasznosító szelektív hulladékgyűjtő szigetek az iskola több pontjára, ezekhez szemléletformáló felhívások, felelősök is rendelhetőek, s később versenyek, iskolai kampányok is lefolytathatóak velük kapcsolatban. Ugyanilyen egyszerű lépés az ajtókra, mosdókba és a tantermek villanykapcsolói mellé elhelyezett figyelmeztető kártyák, amelyek az energiatakarékosságra ösztönöznek, felhívva figyelmünket a csepegő vízcsapokra, a felkapcsolva felejtett világításra, és a buktatott ablakos téli szellőztetés pazarló voltára.
A következő lépés lehet egy szakkör életre hívása, amely foglalkozhat a klímaváltozással, az energiatakarékossággal, a bioszférával, tulajdonképpen bármilyen természetvédelmi vagy környezetvédelmi tudatosító kampányhoz kapcsolódhat. A szakkör aktív tagjai később igen nagy hasznára válhatnak az iskolai közösségnek, hiszen a környezetvédelem terén is igaz a kortárs interakciók kiemelkedő meggyőző ereje és tudatosító hatása.
Tatabányán sikereket értünk el egy médiakör életre hívásával, amelyben a gyengébb képességű diákok is fontosnak érezhették magukat, és aktívan – sikerrel szerepelhettek. Az elkészült kisfilmek lehetőséget adtak a további látókör szélesítésre, pályázatok beadására, médiamegjelenésekre és ezáltal egyfajta elismerésre is. Az intézmény tehát évről – évre, lépésről – lépésre „zöldült”. Az egyes próbálkozások összeértek, beértek, a kudarcok már nem jelentettek visszatartó erőt, és az iskola tantestülete, minden dolgozója, és szülői közössége is elkezdett másként gondolkodni.
Jelenleg legkiemelkedőbb városi program ezen a téren a novemberi „egészségnap”, amelynek ma már több neves előadója segíti munkánkat, és viszont, az iskola is hozzájárul tapasztalatainak megosztásával a városi programok szervezéséhez. 2009-ben a Klímabarát Konferencia is része volt ennek a napnak. A helyi Klímakörnek több diáktagja is van, akik így ismerkedtek meg a klímabarát elképzelésekkel, és tapasztalataik szélesítésével nemcsak egyéni, hanem majdan közösségi szemléletükben is kamatoztathatják az így elsajátítottakat. Szintén kimagasló eredmény, hogy évente egyszer „csere-bere” piacnak is helyet adunk, ahol a megunt játékok, és a kinőtt ruhák cserélhetnek gazdát. Persze még egy településen belül is előfordul, hogy az intézmények a helyszíntől és a lakókörnyezettől függően más-más ötletekkel és hasznos praktikákkal rukkolnak elő. Egy falusias környezetben működő iskolában például igen hasznos lehet egy komposztáló beszerzése, míg egy nagyvárosi oktatási intézmény jó példaként egy kerékpártárolóval szélesítheti klímabarát repertoárát.
Egy iskolakert, és bármilyen ötlet (faültetés, túrák, éjszaka az iskolában csillagászati megfigyelésekkel), amivel a természethez közelebb – valójában vissza – kerülhetünk szinte kötelező kellék, akárcsak az alkalmazkodáshoz fontos nyári árnyékolók felszerelése az erős UV sugárzás elleni védelemhez. Legokosabb ezt faültetéssel kivitelezni, így egyszerre két legyet üthetünk egy csapással, hiszen a szén-dioxid megkötés is alapvető jelentőségű. Az iskolai tananyaghoz is sokféleképpen kapcsolódhatunk, - pl. technikai jellegű ötletekkel –, hiszen egy egyszerűbb napkollektort, vagy szélkereket könnyedén megépíthetünk, a közösségi szellem erősödése és a siker biztosan nem marad el egy ilyen eseményt követően. A tantestület részéről fontos példaadás is biztosítható egyszerű lépésekkel, ráadásul anélkül, hogy emiatt komoly áldozatot kellene vállalni. Nem muszáj rögtön kerékpárra pattani, szemléletében a telekocsi rendszer üzemeltetése legalább olyan klímabarát, mint a tömegközlekedés.
Nyilván a legjobb az lenne, ha a települések rögtön olyan feltételeket tudnának teremteni, amelyek segítik, sőt megkövetelik a klímabarát életformát (pl. helyben a munka, ingázás felszámolása, helyi termékek előtérbe helyezése – támogatása, helyi fizetőeszköz létrehozása). Vannak már kuriózumnak számító példák, de mivel erre jelenleg nincs mindenhol reális esély és lehetőség, a jövőre gondolva kötelességünk a legtöbb energiát gyermekeink sorsának egyengetésére, az ő felkészítésükre fordítani, hogy ne érezzék úgy felnőttkorukban, eleik cserben hagyták őket, amikor szó szerint felélték a jövőt.
A javaslattal kapcsolatban több link, tananyag kiegészítő, iskolai segédlet és már elkészült munka is olvasható, ill. megtekinthető a Tatabányai Klímamagazin oldalain, melynek elérhetősége: www.klimakor.lapunk.hu
A KIADVÁNYOK, ISKOLÁKNAK, PREZENTÁCIÓK, JÁTÉKOK, TIPPEK-TANÁCSOK ÉS VIDEÓK rovatok megtekintését különösen ajánlom az érdeklődőknek.



