Gere Kiss Zsolt: A Klímabarát Települések Szövetségének 5. konferenciája

A konferenciát bevezető előadásában Antal Z. László arra hívta föl a figyelmet, hogy a jelenlegi társadalomban egy kettősség figyelhető meg. Amivel elsősorban vagyunk elfoglalva nap mint nap, az a svájci frank árfolyama, az ország adósságbesorolása és az, amit a politikusaink ismételgetnek: a gazdasági növekedés szükségessége. Ezek kétségkívül fontos dolgok, de sajnos azt mutatják, hogy egzisztenciánk a pénzügyi világhoz tartozik.
Miközben a közgazdászok alaptézise szerint nem vagyunk mások, mint profitmaximalizáló racionális lények, itt több fontos dimenzió elsiklik. Az egyik a természettel való együttműködés. Régebben ez még megvolt, és sok - főleg vidéki - helyen az emberek összhangban éltek a természettel. Ma már egyre inkább a felsőbbrendűségi érzésből eredő kihasználás, illetve az ezt támogató közöny a jellemző.
Kérdés, hogy meddig mehet ez így? “Korszakváltás előtt állunk” - mondta nemrég Bencsik János klíma és energiaügyért felelős államtitkár egy konferencián. Félő, hogy a természet kényszerítő ereje fog majd radikális társadalmi változásokhoz vezetni.

Leidinger Dániel, az MTA Szociológiai Intézet volt munkatársa a jelenlegi vízgazdálkodás problémáira hívta fel a figyelmet. Ha ezekre nem találunk megoldást, akkor lehetséges, hogy a jövő nagy konfliktusai a vízért fognak kitörni - mondotta. Előadásában olyan vizes stratégiákat vázolt fel, amelyeket települések, kisebb közösségek vagy akár háztartások is alkalmazhatnak.
A vízgazdálkodást két “külső” tényező, kihívás befolyásolja, amelyekre föl kell készülnünk: az éghajlatváltozás és az energiaválság.

Az éghajlatváltozásban az utóbbi években tanúi vagyunk az egyre nagyobb időjárási szélsőségeknek. Például 2010-ben Magyarországon az éves csapadék országos rekordot döntött, míg 2011-ben félsivatagi szárazság volt. Ezek az anomáliák megmutatkoznak a vízkészletek alakulásában is. Az édesvízkészletek fogyásában szerepet játszanak a jelenleg alkalmazott rossz vízgazdálkodási módszerek is (felszíni vizek levezetése, felszín alatti vizek túlzott kiemelése, stb.), vagy a háztartások pazarló vízfelhasználása.  Egy másik jelenség a termőföld pusztulása, amely szorosan összefügg a jelenlegi tájhasználattal (az iparszerű mezőgazdaság túlsúlyával) és vízgazdálkodással.

A másik kihívás a jelenlegi vízgazdálkodás nagy energiaigénye. Az ivóvízellátást, a szennyvízelvezetést, vagy az elvezetett felszíni vizek pótlására alkalmazott öntözést meg lehetne oldani sokkal kevesebb energiát használó technológiákkal. Az előadó szerint minden településnek szüksége lenne egy olyan vizes stratégia készítésére, amely - a helyi adottságok mellett - követné a következő irányelveket:

• A vízhasználat leginkább helyi vízbázisokra való helyezése.
• A régi ásott kutak, illetve források újbóli felmérése, és lehetséges hasznosítása. Sajnos, sok településen a túl magas nitrát tartalom miatt ivóvízként már nem fogyaszthatóak. A felmérést követően összeállítható egy települési kútkataszter, amelyből kiderül, hogy mire használható az egyes kutak vize.
• Vízpufferek kialakítása. Mélyebb fekvésű helyeken, ahol csapadékos időben összegyűlik a víz, nagy vízigényű vegetációt, illetve tavakat, vizes élőhelyeket kell kialakítani. Ezek amellett, hogy a víztöbbletet fel tudják venni, szárazabb időszakokban meg is tartják a vizet.
• Parkosítás, fásítás, erdősítés. A településeken a lehető legnagyobb területen létesüljenek zöld felületek. Ezek lassítják a víz lefolyását, száraz meleg időszakokban tárolják a vizet és párologtatásukkal jelentős mértékben hűtik a környezetüket.
• Az esővíz ivóvízként, illetve egyéb célokra (mosás, WC-öblítés, öntözés) való hasznosítása. A tetőkről lefolyó vizet földalatti betonciszternákba lehet vezetni, és egy kavicságyon való átszűrést követően fogyasztható. Egy kisebb mészkőtömb elhelyezése az esővíz enyhén savas kémhatását semlegesíti.
• A vízöblítéses toalettek helyett áttérés az alomszék használatára. A vízöblítéses toalettekkel igen sok - többnyire ivóvíz minőségű - vizet használunk el. Ráadásul a keletkezett nitrát, illetve foszfát jelentős részéért is az emberi fekália szennyvízbe való bekerülése okolható. A vizeletből visszamaradó gyógyszerhatóanyagok a szennyvíztisztítás során nem bomlanak le maradéktalanul, így azok visszajutnak az élővizekbe. illetve a vezetékes ivóvíz hálózatba. Az alomszék használatával nemcsak környezetünk terhelését csökkenthetjük, hanem jelentős mennyiségű vizet és energiát  takaríthatunk meg.
• A skandináv államokban már megértették a száraz toalettek használatának a szükségességét. Több norvég kisvárosban az önkormányzat megtiltotta a vízöblítéses vécék használatát.

Az előadó több esetben hivatkozott a Belgiumban élő magyar professzorra, Országh József-re, akinek több helyen meghonosított módszerei a honlapján (www.eautarcie.com) is bemutatásra kerültek.

Rázsi András egy sor nagyon értékes tapasztalatot mutatott be Eger város Önkormányzatánál. Először is kiderült, hogy a közintézmények általában nem is tudják, mennyi energiát használnak. Az általuk felállított Klíma és Energiaügyi iroda olyan intézkedéseket segített meghonosítani, amelyek elejét veszik a pazarlásnak. Ezt aktív embercsoportok - például diákok - bevonásával érték el. Mint mondotta, csupán odafigyeléssel az energia 10%-a megtakarítható. A figyelem viszont nem mindig elég, egyéb eszközök (például jegyzőkönyv bevezetése) is gyorsíthatják a folyamatot. Egyes iskolákban ökommandót, óvodákban pedig ökomanót vezettek be:) Irodájuk olyan szolgáltatást is nyújt, mint napkollektoros pályázatok megírása, vagy terv készítése a hulladékhő visszahasznosítására a fürdőkből. “Én nem vagyok a Föld barátja - én része vagyok” mondta Rázsi András. “A hemoglobinok nem a barátaim”.

Érdekes kezdeményezésről tudósított Pintér Sándor Pilisről, ahol létrehoztak egy Klímabarát Üzlethálózatot. Ez egy olyan mozgalom, amely tudatosít néhány egyszerű, de hatékony természetvédő szempontot az üzletekben. Ilyen például a műanyag zacskók száműzése/lecserélése, a zöldség/gyümölcs előre nem csomagolása, a hazai termékek reklámozása, a szelektív hulladékgyűjtés, környezetbarát tisztítás vagy az üzlet előtt kerékpártároló biztosítása a vevők számára. A Klímabarát Üzlet címet úgy lehet elérni, ha a listán felsorolt 22 feltétel közül a tulajdonos/üzemeltető vállalja min. 10 - szabadon választott - pont együttes teljesítését és fenntartását (ezek között van kötelező is.) Az Üzletmozgalom nem zárja ki a tisztességes megélhetés/gyarapodás - nagyon fontos - elvét sem.

Pintér Sándor elmondta, hogy a - már működő - üzlethálózat alapjait a Klímabarát Kör a Város képviselőtestületének a támogatásával fektette le, az elmúlt másfél - két évben. Jelenleg több mint 30 üzlet tagja a kezdeményezésnek (és tucatnyi közel áll a belépéshez), ami még jelentősen bővíthető. Érdekes reakciót váltott ki, hogy az egyik ilyen üzlet egy Fornetti, amelyik a pilisiek szerint lehet környezetbarát. Pintér Sándor szerint két dolog szükséges egy hasonló sikeres vállalkozáshoz:

• közösség-építés, és
• egy hiteles ember, aki meg tudja szólítani az embereket.

BÜKK-MAK LEADER
Egy sikeres energiaönellátási kezdeményezésről számolt be Dr. Nagy József, a Bükkmak Egyesület igazgatója. A MAK - miskolci akciócsoportot jelöl, míg a LEADER: mozaikszó, alulról építkező, innovatív vidékfejlesztési közösséget jelent, amelyhez az EU támogatást nyújtott. 2007-ben alakult a közösség, amely 44 falut, 4 kisvárost fogott össze a miskolci agglomerációból.
Az összesítésből kiderült, hogy a lakosok 20%-a nem végezte el az általános iskolát sem. Így az egyesület úgy döntött, hogy amiből megpróbálnak tőkét kovácsolni, az a megújuló energiaforrások hasznosítása, XXI. századi technikák segítségével.
Meghirdették az 1 falu/ 1 MW programot, amelyben sok kis energiatermelő akár egy 1 MW-nyi kapacitást is kialakíthat. 3-5 KW-os fotovoltaikus rendszerek összekapcsolásából létrejött 27 energiaudvar, amelyeket az iskolákban is bemutatják és oktatják, így a kicsik számára is kézzelfogható.
Azt találták, hogy a legjobb, ha a villamos energiát elektromos autókba táplálják be: így töredékébe kerül a közlekedés. Meg is rendeltek pár elektromos autót Kínából. Ezek 100 km-ként 800 Ft-nak megfelelő villamos energiát fogyasztanak, szemben a 3200..3500 Ft-al, ha belső égésű motort használnának.

Másfél évvel ezelőtt megpályáztak egy KEOP programot, amit az információk szerint megnyertek. Ez lesz a kicsiknek az energiatermelő hangyaszövetkezete.
A legszegényebb területeken nagy földek hevernek parlagon. Az ott élőkből alakultak beszállítók, akik eszköztámogatással rendszeresen beszállítják a biogáz-üzembe a kaszával begyűjtött hulladékot. Ennek fejében készpénzt, elektromos áram-bónuszt, vagy hőenergia-bónuszt kapnak.
Az öregedő falvakba, ahol kevés az életképes munkaerő, víziturbinákat telepítettek.
Egy másik szint a polgáriasodó település, ahol van munkaképes kereslet. Itt megfogalmazták a hidrogénfalú koncepciót, amelyben a földgáz helyett hidrogén megy ki a lakossághoz, 2-3 báron, csővezetékben. A vízbontáshoz szükséges villamos energiát a szél-, illetve naperőművekből kapják. A lakosok a hidrogénből üzemanyagcellával nyerik a szükséges energiát. Ha viszont napelemei vannak a háztetőn, akkor a termelt energiát beszolgáltatja a hálózatba és elszámolnak barterban. A MAVIR-ban szerencsére melléjük álltak. Találtak egy magyar távirányítási- és felügyeleti szoftverrendszert is.

Hírt kaptak az EU egyik támogatási rendszeréről, amely a CO2 kvóta értékesítéséből befolyó pénzeket osztja szét a 27 tagállam között. Ehhez viszont - Magyarországon lehetetlenségnek tűnő - 3 hónap alatt végig kellett csinálni egy itthoni pályáztatást is. Belevágtak.
Három beadott pályázatból, az NFÜ a “Zéró emissziós közlekedési infrastruktúra kialakítása városokban” címűt ítélte megvalósíthatónak. Bár először ódzkodtak tőle, végül elkészítették. Megkerestek 19 várost, amelyből végül 5-ben (Miskolc, Salgótarján, Eger, Veszprém és Kecskemét) szavazta meg a Közgyűlés, hogy az átállást a XXI. századi közlekdésre meg kell csinálni.
Az EU 27 tagországából rajtuk kívül csak Belgium és Svédország tudott beadni pályázatot  smart-grid építésre, 70 MW-nyi megújuló kapacitásra építve városi környezetben. Információk szerint nyerőben van mind a három. Ha ez sikerül, egy olyan átállás lesz a jövőre, amely maga után vonzza az élet számos területét. Létrehoztak egy részvénytársaságot is, amelyik segít kis-, közepes- vagy nagytelepüléseknek átállni elektromos mobilitásra.

Bár jóval kisebb költségvetéssel, de nem kisebb lelkesedéssel dolgoznak Pázmándon. “Akinek sokat adtak, attól sokat is kívánnak” mondta Dr. Reichenbach Mónika, aki egy éve Pázmánd polgármestere. A 2000 fős település az egyik lakos szerint “az üveghegy és az Óperenciás tenger keleti csücske”.
“Akkor működnek a dolgok, ha alulról jönnek.” - vallja a polgármester, aki nem egy titkolózó természet: a testületi ülések náluk nyilvánosan mennek.
Utcabizalmi hálózatot alakítottak ki: minden utcában két ember aktívan (akár éjjel is riaszthatóan) be van vonva a település dolgaiba.
A közösség és az identitástudat nagyon fontos. Egyesek Pesten dolgoznak, de a gyerekeiket a kisebb, természet-közeli közösségben nevelik, taníttatják.
Minden újszülöttnek fát ültetnek, ami növeli az identitástudatot. Az iskolában egész napos öko-rendezvényeket tartanak.
Elkészítették a település humán erőforrás, azaz értéktérképét. Minden lakos leírta, hogy mi az, amihez ért, amit szeret, illetve mivel szeretné fejleszteni a települést.
A vízügyi tervüket egy őshonos szakember csinálta meg, ingyen.
Támogatják a kultúrát, az egyesületeket, és tehetséggondozásuk is van. R. Mónika szerint támogatni kell a tehetségeket, akár külföldi tanulási lehetőséggel, de legyen egy biztos pont, ahová szívesen visszajönnek. Bár kevés pénzből gazdálkodnak, a kultúrán nem spórolnak, mivel az a boldogság kulcsa. Ifjúsági Klubot szerveztek.
Az önkéntesség is nagyon fontos, és náluk működik is! A Föld Napja alkalmából 150 embert szólítottak meg, konkrét célokkal: játszótérbővítés, kosárlabdapálya készítés, festés/mázolás. Megszervezték a Zöld Katlan Fesztivált, ahol külföldi önkéntesek dolgoztak.
A közétkeztetésben a helyi termelőktől szerzik be az alapanyagok jó részét.
Bölcsődét nyitottak a gyerekeknek, angol nyelvi dajkával, állami szervezetben. Szeretnék megszervezni a diáklovassportot.
Mi kell ehhez? Identitástudat, hit és ahogy Böjte Csaba testvér mondta: “Ha haladni akarsz, akkor lépj padlógázra!”.

Rozsály Szabolcs-Szatmár megyének a keleti csücskében lévő, 800 fős kistelepülés, a lakosságnak 20%-a cigány, akikkel jól megvannak. Ők Gyöngyöspata után a jó ellenpélda, ahol működik a közmunka.
Ami az önellátást illeti, a problémák a multicégek megjelenésével kezdődtek - mondta Sztolyka Zoltán polgármester. A mai vidéki ember jövedelmének 75%-át másutt költi el, és megveszi a zöldséget a városban. A rozsályi Önkormányzatnál úgy döntöttek, hogy a - nagy részt köztulajdonban lévő - föld az, amire a jövőjüket alapozzák. Amit meg tudnak termelni, azt megtermelnek. Naponta 400 adag ételt készítenek a közétkeztetésben. A gabona és gyümölcsösök mellett van kondájuk is és vágóhídjuk. De lovakat, lovardát is tartanak.
Igyekeznek megtartani a régi hagyományokat, a disznókat például moslékkal etetik.
Kitalálták, hogyan adhatnak tűzifát a lakosság számára, a lakásfenntartási támogatás részeként.
Az olaszoktól vettek egy venyige-bálázót, és a közintézményekben a fűtési rendszerüket a faluban begyűjtött zöld hulladékra átalakították át. Ehhez az egyedi lakosok is hozzá tudnak járulni.
“Ha egy faluban nincs közösségi élet, akkor halálra van ítélve”, vallja a polgármester. Egy lelkes falubeli összegyűjtötte a “Rozsályi népmeséket”, amit fonetikusan is a régi szájhagyomány szerint írtak le. Van egy helyi televíziójuk is. Alakítottak egy népzenei együttest is, amellyel Erdélyben nagy sikert arattak. Minden egyes vetés-, aratás-záráskor tartanak egy ünnepséget, amelyben részt vesz mindenki, aki dolgozott addig az önkormányzatnál. A közösségnek egy olyan színterévé vált a munka Rozsályban, hogy mindenki szívesen elmegy dolgozni.
A Vízművet nem adták el, így a nyereség is helyben marad. Hasonlóan jártak el a helyi bolttal, miután a korábbi üzemeltető több pénzt próbált kicsikarni az Önkormányzattól. A helyi boltban berendeztek egy standot, ahol a helyi kistermelő elhelyezheti a saját áruját. Ez olyan forgalmat generált, amire nem is számítottak. Az Önkormányzat erre semmilyen hasznot nem tesz rá: “nekünk az már haszon, hogy a pénz a faluban marad, és az is, hogy a vevő továbbra is abban a boltban fog valószínűleg vásárolni”, mondja a polgármester. Azzal is ösztönzik a helyben vásárlást, hogy olcsóbbá tesznek termékeket a helyiek számára, akik munkájukkal hozzájárultak annak létrejöttéhez.
Több romániai magyar átköltözik hozzájuk Szatmárnémetiből. Már a gyerekeiket is helyben tartják, hogy velük vállaljanak sorsközösséget.

A konferencián valóban olyan megoldásokat láthattunk, amelyek más
hazai településeken is megvalósíthatók és amelyek hozzájárulnak a települések
önállóságához, a helyi közösség megerősítéséhez és ahhoz, hogy jól érezzék
magukat az emberek saját településükön.

A három délutáni előadásról készített felvétel a következő címeken megtekinthető:
BÜKK-MAK LEADER
http://www.emberiseg.hu/portal/blog/2011/12/energia-onellatas-a-bukkben/

Pázmánd
http://www.emberiseg.hu/portal/blog/2011/12/pazmand-a-kozosseg-ereje/

Rozsály
http://www.emberiseg.hu/portal/blog/2011/12/rozsaly-uton-az-onellatas-fe...