Baka György: Egyél helyit! 2. rész

Vegyszerekkel terhelt világunkban megnyugtató érzés egészséges, vegyszermentes szőlőt fogyasztani. Egy hűvös szőlőlugas alatt ez az érzés még kellemesebb. Mindezeket egy kis befektetéssel, alapos tervezéssel, rendszeres odafigyeléssel és törődéssel Mi magunk is megvalósíthatjuk. Telepítsünk saját szőlőt, udvarunk, vagy kertünk szélébe, sarkába.
A permetezést nem igénylő direkt termő szőlő telepítése nem egyszerű, de nem is túl bonyolult dolog. A recept egyszerű: tudni kell, hogy mikor, mit és hogyan csináljunk. Az alábbiakban ehhez nyújtunk segítséget.
A direkt termő szőlőt – ugyanúgy, mint a többi fajtát- tavasszal vagy ősszel telepíthetjük. Tavasszal lehetőleg április 15-e előtt, mert a felmelegedés miatt beindul a szőlő nedvkeringése. A szőlőtőkék helyének kiválasztása különösen fontos, mert akár 50-70 évre is telepíthetünk, ha az adott helyen a szőlő jól érzi magát. ( Ha mégis meggondolnánk magunkat, és át akarjuk telepíteni a már hajtást hozott szőlőt, akkor erre a telepítést követő első-második évben van még esélyünk.)
A megfelelő hely kiválasztásánál két fő szempont van. Egyrészt ahol helyünk van a kertben, udvarban és várhatóan 10-20 év múlva sem akadályoz bennünket. Másrészt törekedjünk a szőlőtőke megfelelő benapozódásának biztosítására. Ugyanis a gyökerek által felvett tápanyag a zöld szőlőlevelekben a napsugárzás hatására alakul át szőlőcukorrá, amitől édes lesz a termés. A legjobb benapozást azok a K-Ny-i irányba telepített szőlősorok kapják, amelyekre még a késő délutáni nap is „rálát”, vagyis nincsenek az épületek, vagy fák által beárnyékolva. Ha nem csak szőlőt akarunk termeszteni, hanem árnyékot adó lugast, vagy gépkocsi beállót szeretnénk létesíteni (lehet, hogy ez fontosabb cél, mint a termés), akkor természetesen kompromisszumot kell kötni. Szép nagy zöldfelületet nevelhetünk, mert a szőlő kúszónövény, de kevésbé édes szőlőre számítsunk. ( És ugye Pelikán elvtárs óta tudjuk, hogy nem baj, ha egy kicsit zöldebb és savanyúbb, de legalább a Mi vegyszermentes szőlőnk!)
És mert a szőlő kúszónövény, ezért támrendszert kell kialakítani, annak megfelelően, hogy milyen felületet szeretnénk a májustól októberig zöldíteni. Tehát tervezzük meg a támrendszert fa vagy fém oszlopokkal, kerettel és vezető drótokkal (a 1,5 mm vastag horganyzott drót legalább 30 évet kibír), és ez alá telepítsük a tőkéket egymástól 80-100 cm-re.
A telepítés folyamata:
- a kb. 50-55 cm hosszú Otelló szőlővesszők beszerzése és hűvös helyen tárolása az ültetésig, hogy ki ne száradjanak, (az ültetés előtt 1 napra hasznos a vesszőket egy félig levő vizesvödörbe beletenni),
- kb. 40x40 cm széles és 60 cm mély ültető gödröt kell ásni, és az aljába egy jó lapát érett trágyát vagy komposztot célszerű tenni, (de megfelel a gödör tetejéről kitermelt, tápanyagokban gazdag talaj is),
- közvetlenül az ültetés előtt a szőlővesszőt a felső rügy felett 2-3 cm-el, az alsó rügy alatt 1-2 cm-el lemetszük (így az ültetésre kerülő szőlővessző kb. 45-50 cm hosszú lesz),
- az ültető gödör közepébe állított szőlővesszőt 10-20 cm-es talajrétegekkel kezdjük betemetni, minden egyes réteget alaposan tömörítünk, hogy a rügyből elinduló gyökerek tápanyagban gazdag talajt találjanak maguknak, (a már félig betemetett vesszőt hasznos még egy vödör vízzel is megöntözni, majd a víz beszivárgása után a gödör betöltését lehet folytatni)
- a szőlővessző a gödör síkja fölé kb. 5-10 cm-re magasodjon fel, amit porhanyós talajjal kupacoljuk be, ami megvédi az éppen csak kibúvó hajtást a nap erős sugaraitól (az általunk létrehozott vakondtúrás felszínét tartsuk kéregmentesen, eső után óvatosan lazítsuk fel),
- a növekvő hajtásokat 20-30 cm-enként kötözzük a vessző mellé bevert szőlőkaróhoz (az első évben 20-40 cm-nél hosszabb hajtásra ne számítsunk),
- a következő évben kora tavasszal 2-3 rügyre metszük vissza a megfásodott hajtást, ezekből a rügyekből már hosszabb hajtásokra számíthatunk, és ha szerencsénk van. már néhány kisebb szőlőfürt is akad rajtuk,
- a telepítés utáni 2 év elején el kell döntenünk, hogy milyen művelést választunk. Amennyiben a hagyományos „bakhátas” művelés mellett döntünk, akkor a földfelszín közeli szőlőtőke-nyakból kiinduló hajtásokat minden koratavasszal 2-3 rügyre metsszük vissza, és a növekvő zöldhajtásokat 30-40 cm-enként a karóhoz kötözzük. A fürtzónát nem szabad kilevelezni, mert az Otelló bogyói érzékenyek a közvetlen erős napsütésre.
- Amennyiben lugast szeretnénk kialakítani, akkor kb. 5 méterenként vagy fa (legalább 15-20 cm átmérőjű, lehetőleg akác, vagy más keményfa), vagy fém oszlopokat ássunk le 0,80 m mélyre úgy, hogy legalább 2 m magas rész álljon i a földből. Az első vastagabb, 3-4 mm átmérőjű horganyzott drótot a földfelszíntől 1 méterre húzzuk ki, és u-szöggel rögzítsük a faoszlophoz. A második, vagy harmadik évben a felfelé törekvő 3-4 db vastagabb hajtásokat 60-80 cm hosszan erre a vízszintes drótra kötözzük rá. Ezek a vízszintes hajtások lesznek majd a szőlőtőkénk karjai, aminek a rügyeiből újabb-és újabb hajtások fognak felfelé törni. A tápanyagban jól ellátott talajon a 3-4 évtől kezdve 1-2 méteres hajtások is nőhetnek a rügyekből. A tőke-karokból felfelé törő hajtásokat a vastagabb, vezető drót fölött 40-40 cm-re kialakított (az oszlop két oldalára rögzített) 1,5 mm vastag drót-pár közé tereljük be.
- Amennyiben az egymástól 3-4 méterre levő, egymással párhuzamos két lugas sort felül össze szeretnénk kötni, akkor az egymással szemben levő oszlopok tetejére összekötő rudakat kell rögzítenünk, a rudakra merőlegesen pedig 40-40 cm-enként szintén 1,5 mm-es drótot kell kihúzni, amihez a hajtásokat odakötözzük. ( A felül összekötött lugasnál célszerű – a hajtások belógása miatt- a földfelszín fölött 2,3 – 2,5 m magas oszlopokat állítani.
- Szüret: Az Otelló szőlő termése októberben érik be. A szőlő íze semmi mással össze nem téveszthetően finom. A többi kékszőlőfajtához hasonlóan az otellóban is rengeteg ásványi anyag és vitamin van: többek között vasat, cinket, magnéziumot, szelént, káliumot, kalciumot, nátriumot, foszfort, C-, B1-, B2-vitamint, folsavat tartalmaz. A szőlő héjában megtalálható rezveratrol késlelteti az öregedés folyamatát és számos egyéb kedvező élettani hatása van.
- A szőlő tárolása, eltarthatósága: az Otelló szőlő a vastag bogyóhéja következtében az egyik legjobban tárolható szőlő. Noha októberben beérik, de az első fagyokig a szőlőtőkén is tarthatjuk (persze csak akkor, ha ezt a törekvésünket az ősszel portyázó seregélyek is támogatják). A leszüretelt fürtöket vagy ládában, vagy fürtönként felkötve fagymentes és szellős helyen tároljuk. Régebben a parasztok a padlás gerendáira felaggatott szőlőt még február-márciusban is fogyasztották. Semmi esetre se tároljuk magas páratartalmú helyen (pl. pincében), mert akkor a baktériumok és gombák fogják helyettünk „megenni” a szőlőt.
- Az Otelló termesztéséhez még egy jó tanács: ne permetezzük, nem hiányzik neki (és nekünk sem!).

Zöldtárs Alapítvány (Baka György, Szekszárd)

Otelló lugas