{"id":942,"date":"2024-12-07T23:33:27","date_gmt":"2024-12-07T23:33:27","guid":{"rendered":"https:\/\/www.klimabarat.hu\/?post_type=tagtelepules&p=942"},"modified":"2024-12-08T15:59:08","modified_gmt":"2024-12-08T15:59:08","slug":"albertirsa","status":"publish","type":"tagtelepules","link":"https:\/\/www.klimabarat.hu\/index.php\/tagtelepules\/albertirsa\/","title":{"rendered":"Albertirsa"},"content":{"rendered":"","protected":false},"featured_media":0,"template":"","meta":{"_acf_changed":true,"_uag_custom_page_level_css":"","_swt_meta_header_display":false,"_swt_meta_footer_display":false,"_swt_meta_site_title_display":false,"_swt_meta_sticky_header":false,"_swt_meta_transparent_header":false},"megye":[53],"telepules-tipus":[34],"class_list":["post-942","tagtelepules","type-tagtelepules","status-publish","hentry","megye-pest","telepules-tipus-varos"],"acf":{"tagtelepules_koordinatak":{"simple_value_formatted":"This data type is not supported! Please contact the author for help.<\/em><\/code>","value_formatted":{"address":"Albertirsa, Magyarorsz\u00e1g","lat":47.2418477000000081034158938564360141754150390625,"lng":19.609834400000000442787495558150112628936767578125,"zoom":14,"place_id":"ChIJvc9cx7WdQUcRoLJHgOXZs8A","name":"Albertirsa","city":"Albertirsa","post_code":2730,"country":"Magyarorsz\u00e1g","country_short":"HU"},"value":{"address":"Albertirsa, Magyarorsz\u00e1g","lat":47.2418477000000081034158938564360141754150390625,"lng":19.609834400000000442787495558150112628936767578125,"zoom":14,"place_id":"ChIJvc9cx7WdQUcRoLJHgOXZs8A","name":"Albertirsa","city":"Albertirsa","post_code":"2730","country":"Magyarorsz\u00e1g","country_short":"HU"},"field":{"ID":517,"key":"field_66f6141f6d736","label":"Telep\u00fcl\u00e9s","name":"tagtelepules_koordinatak","aria-label":"","prefix":"acf","type":"google_map","value":null,"menu_order":0,"instructions":"","required":1,"id":"","class":"","conditional_logic":0,"parent":516,"wrapper":{"width":"","class":"","id":""},"center_lat":"","center_lng":"","zoom":"","height":"","allow_in_bindings":1,"_name":"tagtelepules_koordinatak","_valid":1}},"telepulestipus":{"simple_value_formatted":"V\u00e1ros<\/a>","value_formatted":34,"value":34,"field":{"ID":519,"key":"field_66f6157b29368","label":"Telep\u00fcl\u00e9st\u00edpus","name":"telepulestipus","aria-label":"","prefix":"acf","type":"taxonomy","value":null,"menu_order":1,"instructions":"","required":0,"id":"","class":"","conditional_logic":0,"parent":516,"wrapper":{"width":"","class":"","id":""},"taxonomy":"telepules-tipus","add_term":0,"save_terms":1,"load_terms":1,"return_format":"id","field_type":"select","allow_null":0,"allow_in_bindings":1,"bidirectional":0,"multiple":0,"bidirectional_target":[],"_name":"telepulestipus","_valid":1}},"megye":{"simple_value_formatted":"Pest v\u00e1rmegye<\/a>","value_formatted":53,"value":53,"field":{"ID":947,"key":"field_6755bd783a8c5","label":"Megye","name":"megye","aria-label":"","prefix":"acf","type":"taxonomy","value":null,"menu_order":2,"instructions":"","required":0,"id":"","class":"","conditional_logic":0,"parent":516,"wrapper":{"width":"","class":"","id":""},"taxonomy":"megye","add_term":0,"save_terms":1,"load_terms":1,"return_format":"id","field_type":"select","allow_null":0,"allow_in_bindings":1,"bidirectional":0,"multiple":0,"bidirectional_target":[],"_name":"megye","_valid":1}},"leiras":{"simple_value_formatted":"

A kertes csal\u00e1di h\u00e1zak s\u0171r\u0171j\u00e9b\u0151l ma \u00f6t templom tornya magasodik a v\u00e1ros f\u00f6l\u00e9, melyek k\u00f6z\u00fcl n\u00e9gy a v\u00e1ros d\u00e9lkeleti r\u00e9sz\u00e9n egym\u00e1s szomsz\u00e9ds\u00e1g\u00e1ban fekszik, m\u00edg az \u00f6t\u00f6dik az el\u0151bbiekt\u0151l \u00e9szaknyugatra j\u00f3 t\u00e1volb\u00f3l id\u00e9zi a t\u00f6rt\u00e9nelmi m\u00faltat, mintegy szeml\u00e9letesen is bizony\u00edtva, hogy a ma Albertirs\u00e1ja a nagy t\u00f6rt\u00e9nelmi hagyom\u00e1nyokkal rendelkez\u0151 k\u00e9t, szorosan egym\u00e1s mell\u00e9 telep\u00fclt r\u00e9gi k\u00f6zs\u00e9g: Alberti \u00e9s Irsa 1950-ben t\u00f6rt\u00e9nt k\u00f6zigazgat\u00e1si egyes\u00edt\u00e9s\u00e9b\u0151l alakult. A t\u00f6rt\u00e9nelem a k\u00f6zs\u00e9gek eml\u00e9kekben gazdag m\u00faltj\u00e1t k\u00e9t nagy fejezetre osztotta.<\/p>\n

Az els\u0151 fejezet kezdet\u00e9t az oklevelekben is nyomon k\u00f6vethet\u0151en az 1200-as \u00e9vekig vezethetj\u00fck vissza. Ezekb\u0151l az id\u0151kb\u0151l sz\u00e1rmaznak a k\u00f6zs\u00e9gek n\u00e9veredet\u00e9r\u0151l sz\u00f3l\u00f3 els\u0151 forr\u00e1saink. Az oklevelek tan\u00fas\u00e1ga szerint Albertit kor\u00e1bban Istv\u00e1nfalv\u00e1nak, Istv\u00e1nh\u00e1z\u00e1nak nevezt\u00e9k. Az Alberti helys\u00e9gn\u00e9v \u00e9rtelme Albert\u00e9 ( Albert tulajdona). Ezt er\u0151s\u00edti meg IV. L\u00e1szl\u00f3 kir\u00e1ly 1277-ben kiadott oklevele is, melyben a szigeti ap\u00e1c\u00e1knak adom\u00e1nyozott birtok hat\u00e1rait jelz\u0151 helyek k\u00f6z\u00f6tt eml\u00edti az \u201cAlbert\u00e9\u201d birtok nev\u00e9t is. Az Irsa helys\u00e9gn\u00e9v szl\u00e1v eredet\u0171, \u00e9s az \u0151s-szl\u00e1v: jelsa, olsa -magyarul \u00e9gerfa jelent\u00e9s\u0171 sz\u00f3b\u00f3l sz\u00e1rmazik s minden bizonnyal \u00e9gerf\u00e1val ben\u0151tt helyre utal. Az Irsa etimol\u00f3giai \u00e9s f\u00f6ldrajzi eredet\u00e9t bizony\u00edtja az a t\u00e9ny is, hogy az orsz\u00e1g k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 ter\u00fcletein elsz\u00f3rtan ma is megtal\u00e1lhat\u00f3k a vele azonos helys\u00e9gnevek: Jolsva, J\u00f3sva Olcsva, Isaszeg. A t\u00f6rt\u00e9nelemben az Irsa n\u00e9v legr\u00e9gibb eml\u00edt\u00e9s\u00e9t IV. B\u00e9la kir\u00e1ly 1258. \u00e9vi oklevel\u00e9ben tal\u00e1ljuk, melyben a mai Szil\u00e1gysomly\u00f3 k\u00f6rny\u00e9k\u00e9n v\u00e9gzett hat\u00e1rj\u00e1r\u00e1sban az Irsa-cserj\u00e9k \u00e9s az Irsa-b\u00e9rc nevekkel tal\u00e1lkozunk.<\/p>\n

Pest megy\u00e9ben a budai k\u00e1ptalan 1368. okt\u00f3ber 2-\u00e1n kelt oklevele arr\u00f3l sz\u00f3l, hogy L\u00e1szl\u00f3 kanonok az \u00f3budai klarissz\u00e1knak adom\u00e1nyozott Cegl\u00e9d birtok hat\u00e1rait megj\u00e1ratta. A hat\u00e1rj\u00e1r\u00e1sban Irsa neve is szerepelt. Okkal felt\u00e9telezhet\u0151, hogy Albertihez hasonl\u00f3an Irsa is a k\u00f6zs\u00e9get \u00e9vsz\u00e1zadokon \u00e1t birtokl\u00f3 \u0151si nemesi csal\u00e1dt\u00f3l \u2013 az Irsayakt\u00f3l- kapta helys\u00e9gnev\u00e9t. Ennek ellenkez\u0151j\u00e9t bizony\u00edtja P\u00e1l\u00f3czi M\u00e1ty\u00e1s orsz\u00e1gb\u00edr\u00f3 1430-ban kelt \u00edt\u00e9letlevele, melyben az Irs\u00e1n birtokkal rendelkez\u0151 Nagyr\u00e9vi P\u00e1l fi\u00e1t, J\u00e1nost megk\u00fcl\u00f6nb\u00f6ztet\u00e9sk\u00e9nt a birtoka ut\u00e1n Irsaynak nevezi. Az Irsayak 1444-ig visszavezetett csal\u00e1df\u00e1j\u00e1n is ett\u0151l az idopontt\u00f3l kezd\u0151d\u0151en k\u00f6vethetj\u00fck nyomon ezen a csal\u00e1di n\u00e9ven a k\u00f6zs\u00e9get \u00e9vsz\u00e1zadokon \u00e1t birtokl\u00f3 nemesi csal\u00e1d t\u00f6rt\u00e9net\u00e9t.<\/p>\n

Sem Alberti, sem Irsa nem rendelkezik v\u00e1rosalap\u00edt\u00f3 oklev\u00e9llel, ez\u00e9rt az 1200-1300-as \u00e9vekben kelt oklevelek adatait a lakott telep\u00fcl\u00e9sekre utal\u00f3 els\u0151 hiteles forr\u00e1sk\u00e9nt kell elfogadni, s ezek alapj\u00e1n Albertirsa telep\u00fcl\u00e9st\u00f6rt\u00e9net\u00e9t a fenti id\u0151pontokt\u00f3l kezd\u0151d\u0151en lehet sz\u00e1m\u00edtani. A falut\u00f6rt\u00e9net m\u00e1sodik fejezete a 150 \u00e9ves t\u00f6r\u00f6k h\u00f3dolts\u00e1g ut\u00e1n t\u00f6rt\u00e9nt \u00fajj\u00e1telep\u00edt\u00e9ssel kezd\u0151d\u00f6tt, \u00e9s ma ezekt\u0151l az \u00e9vekt\u0151l indulva foglalkozhatunk Albertirsa falut\u00f6rt\u00e9net\u00e9nek k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 t\u00e9mak\u00f6reivel. Mind az irsai r\u00f3mai katolikus egyh\u00e1zk\u00f6zs\u00e9g, mind az alberti evang\u00e9likus gy\u00fclekezet t\u00f6rt\u00e9neti le\u00edr\u00e1saiban tal\u00e1lkozunk azzal a V\u00e1racskay Andr\u00e1ssal, aki az \u00fajj\u00e1telep\u00edt\u00e9s kezdet\u00e9n els\u0151k\u00e9nt h\u00edvott felvid\u00e9ki telepeseket a gazd\u00e1tlanul hagyott, parlagon hever\u0151 alberti-irsai puszt\u00e1k ben\u00e9pes\u00edt\u00e9s\u00e9re. V\u00e1racskay mellett a kor\u00e1bbi birtokokat visszaszerz\u0151 Irsayak \u00e9s t\u00f6bb m\u00e1s, a Felvid\u00e9kr\u0151l sz\u00e1rmaz\u00f3 kisebb nemes is itt szerzett birtokot, \u00e9s a magukkal hozott magyar-szlov\u00e1k jobb\u00e1gyokkal egy\u00fctt n\u00e9pes\u00edtett\u00e9k ujj\u00e1 az elhagyott Alberti-Irs\u00e1t.<\/p>\n

Az alberti evang\u00e9likus egyh\u00e1zban \u0151rz\u00f6tt szlov\u00e1k nyelv\u0171 le\u00edr\u00e1s szerint V\u00e1racskayt\u00f3l sz\u00e1rmazik az 1711-ben kelt megh\u00edv\u00f3 lev\u00e9l is, melynek k\u00e9zhezv\u00e9tele ut\u00e1n az \u00faj lak\u00f3helyet keres\u0151k k\u00e9t megb\u00edzhat\u00f3 f\u00e9rfit k\u00fcldtek Albertibe, hogy vegy\u00e9k szem\u00fcgyre a V\u00e1racskay \u00e1ltal felk\u00edn\u00e1lt alberti puszt\u00e1t. Sz\u00e1munkra ma m\u00e1r t\u00f6rt\u00e9nelmi t\u00e9ny, hogy a k\u00fcld\u00f6ttek Albertit megfelel\u0151 lak\u00f3helynek tal\u00e1lt\u00e1k, \u00e9s az egyh\u00e1zi feljegyz\u00e9sek szerint 1711. szeptember 29-\u00e9n 24 szek\u00e9rrel ide meg is \u00e9rkeztek. Joggal k\u00e9rdezhetj\u00fck, mi ragadhatta meg az \u00faj hont keres\u0151ket a m\u0171veletlen, mag\u00e1ra hagyott, puszt\u00e1v\u00e1 v\u00e1lt alberti-irsai hat\u00e1r l\u00e1tt\u00e1n? Feltehet\u0151en kedvez\u0151en befoly\u00e1solta v\u00e1laszt\u00e1sukat a t\u00e1j el\u0151ny\u00f6s term\u00e9szeti adotts\u00e1ga. A lank\u00e1s d\u00e9li fekv\u00e9s\u0171 dombvid\u00e9k j\u00f3 min\u0151s\u00e9g\u0171 term\u0151talaja, a Gerje-patak ment\u00e9n d\u00fas f\u00fcvet, kasz\u00e1l\u00f3t \u00edg\u00e9r\u0151 r\u00e9t \u00e9s a sz\u0151l\u0151termeszt\u00e9sre alkalmas napos, homokos hat\u00e1r.<\/p>\n

A kedvez\u0151 term\u00e9szetf\u00f6ldrajzi adotts\u00e1g alapozta meg \u00e9s szabta ki a k\u00f6zs\u00e9g k\u00e9s\u0151bbi fejl\u0151d\u00e9s\u00e9nek a tov\u00e1bbi ir\u00e1nyvonal\u00e1t is. Helyzet\u00e9b\u0151l ad\u00f3d\u00f3an Albertirsa bekapcsol\u00f3dhatott a k\u00f6zleked\u00e9si f\u0151utak orsz\u00e1gos h\u00e1l\u00f3zat\u00e1ba. Az 1847. szeptember 1-\u00e9n megnyitott Pest-Szolnok-i vas\u00fattal a k\u00f6zs\u00e9g k\u00f6zelebb ker\u00fclt a f\u0151v\u00e1roshoz, m\u00edg a k\u00f6rnyez\u0151 falvakkal \u00f6sszek\u00f6t\u0151 k\u00f6zutak r\u00e9v\u00e9n Albertirsa a k\u00f6rny\u00e9k kisipari \u00e9s kiskereskedelmi k\u00f6zpontj\u00e1v\u00e1 v\u00e1lt. 1950. \u0151sz\u00e9n leszerelt\u00e9k a Pesti \u00fa. \u00e9s a Vas\u00fat \u00fa. tal\u00e1lkoz\u00e1s\u00e1n\u00e1l r\u00e9g\u00f3ta olvashat\u00f3 Alberti-Irsa hat\u00e1rjelz\u0151 n\u00e9vt\u00e1bl\u00e1kat, majd a k\u00f6zs\u00e9g v\u00edz- \u00e9s csatornam\u0171 \u00e9p\u00edt\u00e9se sor\u00e1n kiemelt\u00e9k hely\u00fckr\u0151l a r\u00e9gi k\u00f6zs\u00e9ghat\u00e1rokat jel\u00f6l\u0151 hatalmas term\u00e9sk\u0151 oszlopokat, ezzel is jelezve a k\u00e9t r\u00e9gi k\u00f6zs\u00e9g egybeolvad\u00e1s\u00e1t. Ezt megel\u0151z\u0151en m\u00e1r 1936-ban is kezdem\u00e9nyezt\u00e9k az akkori \u00e1llamigazgat\u00e1si vezet\u0151k a k\u00e9t k\u00f6zs\u00e9g k\u00f6zigazgat\u00e1si egyes\u00edt\u00e9s\u00e9t. Id\u00e9zet dr. G\u00e1lffy miniszteri tan\u00e1csos 1936-ban keltezet javaslat\u00e1b\u00f3l: \u201cF\u00f6ldrajzi szempontb\u00f3l az egyes\u00edt\u00e9snek akad\u00e1lya nincsen, mert az egyes\u00edtend\u0151 k\u00f6zs\u00e9gek hat\u00e1ra egym\u00e1ssal \u00f6sszef\u00fcgg \u00e9s egym\u00e1st\u00f3l term\u00e9szeti akad\u00e1lyok nem v\u00e1lasztj\u00e1k el.\u201dA telep\u00fcl\u00e9s egys\u00e9g\u00e9t meger\u0151s\u00edti az a k\u00f6r\u00fclm\u00e9ny is, hogy a k\u00f6zs\u00e9gnek r\u00e9szben k\u00f6z\u00f6s int\u00e9zm\u00e9nyei vannak: vas\u00fat\u00e1llom\u00e1s, posta, \u00e1llatorvos.\u201d<\/p>\n

Az egyes\u00edt\u00e9s nemzeti szempontb\u00f3l is k\u00edv\u00e1natos, mert Irs\u00e1nak er\u0151sebben magyar lakoss\u00e1g\u00e1val szemben Alberti nagyobb r\u00e9sze t\u00f3t sz\u00e1rmaz\u00e1s\u00fa\u201d 1950. szeptember 6-\u00e1n kelt az a BM rendelet, melynek v\u00e9grehajt\u00e1sa nyom\u00e1n k\u00f6zigazgat\u00e1silag egyes\u00edtett\u00e9k a r\u00e9gi Albertit \u00e9s Irs\u00e1t s az\u00f3ta az egyes\u00edtett nagyk\u00f6zs\u00e9g az ALBERTIRSA nevet viseli.<\/p>\n

1. Lak\u00f3\u00f6vezetek Albertirsa belter\u00fclete a k\u00f6zs\u00e9gk\u00f6zpont ter\u00fclet\u00e9re \u00e9s tov\u00e1bbi h\u00e1rom lak\u00f3ter\u00fcleti egys\u00e9gre, valamint \u00fcd\u00fcl\u0151ter\u00fcletre oszlik, az al\u00e1bbiak szerint: A 1.sz. lak\u00f3ter\u00fcleti egys\u00e9g: a 4.sz\u00e1m\u00fa f\u0151k\u00f6zleked\u00e9si \u00fat a nyugati belter\u00fcleti hat\u00e1r vas\u00fatvonal, a Vas\u00fat utca \u00e9s folytat\u00e1sa, valamint a Gerje csatorna \u00e1ltal k\u00f6zrefogott ter\u00fclet. A 2. sz. lak\u00f3ter\u00fcleti egys\u00e9g: a k\u00f6zs\u00e9gk\u00f6zpont a Vas\u00fat utca \u00e9s folytat\u00e1sa K-i hat\u00e1ra, a Gerje csatorna, a keleti belter\u00fcleti hat\u00e1r vas\u00fatvonal \u00e1ltal hat\u00e1rolt ter\u00fclet. A 3. sz. lak\u00f3ter\u00fcleti egys\u00e9g: a vas\u00fatt\u00f3l d\u00e9lre l\u00e9v\u0151 belter\u00fclet. Az \u00fcd\u00fcl\u0151ter\u00fclet: a Gerje \u00e9s a 4. sz\u00e1m\u00fa f\u0151k\u00f6zleked\u00e9si \u00fat k\u00f6z\u00f6tti belter\u00fclet. A h\u00e1rom lak\u00f3k\u00f6rzetet \u00fagy kell kialak\u00edtani, hogy az egyes lak\u00f3k\u00f6rzetekben az alapell\u00e1t\u00e1s (\u00e9lelmiszer, kereskedelem, orvosi rendel\u0151 gy\u00f3gyszert\u00e1r, iskola stb.) a lak\u00f3k\u00f6rzet ter\u00fclet\u00e9ben lehessen.<\/p>\n","value_formatted":"A kertes csal\u00e1di h\u00e1zak s\u0171r\u0171j\u00e9b\u0151l ma \u00f6t templom tornya magasodik a v\u00e1ros f\u00f6l\u00e9, melyek k\u00f6z\u00fcl n\u00e9gy a v\u00e1ros d\u00e9lkeleti r\u00e9sz\u00e9n egym\u00e1s szomsz\u00e9ds\u00e1g\u00e1ban fekszik, m\u00edg az \u00f6t\u00f6dik az el\u0151bbiekt\u0151l \u00e9szaknyugatra j\u00f3 t\u00e1volb\u00f3l id\u00e9zi a t\u00f6rt\u00e9nelmi m\u00faltat, mintegy szeml\u00e9letesen is bizony\u00edtva, hogy a ma Albertirs\u00e1ja a nagy t\u00f6rt\u00e9nelmi hagyom\u00e1nyokkal rendelkez\u0151 k\u00e9t, szorosan egym\u00e1s mell\u00e9 telep\u00fclt r\u00e9gi k\u00f6zs\u00e9g: Alberti \u00e9s Irsa 1950-ben t\u00f6rt\u00e9nt k\u00f6zigazgat\u00e1si egyes\u00edt\u00e9s\u00e9b\u0151l alakult. A t\u00f6rt\u00e9nelem a k\u00f6zs\u00e9gek eml\u00e9kekben gazdag m\u00faltj\u00e1t k\u00e9t nagy fejezetre osztotta.\r\n\r\nAz els\u0151 fejezet kezdet\u00e9t az oklevelekben is nyomon k\u00f6vethet\u0151en az 1200-as \u00e9vekig vezethetj\u00fck vissza. Ezekb\u0151l az id\u0151kb\u0151l sz\u00e1rmaznak a k\u00f6zs\u00e9gek n\u00e9veredet\u00e9r\u0151l sz\u00f3l\u00f3 els\u0151 forr\u00e1saink. Az oklevelek tan\u00fas\u00e1ga szerint Albertit kor\u00e1bban Istv\u00e1nfalv\u00e1nak, Istv\u00e1nh\u00e1z\u00e1nak nevezt\u00e9k. Az Alberti helys\u00e9gn\u00e9v \u00e9rtelme Albert\u00e9 ( Albert tulajdona). Ezt er\u0151s\u00edti meg IV. L\u00e1szl\u00f3 kir\u00e1ly 1277-ben kiadott oklevele is, melyben a szigeti ap\u00e1c\u00e1knak adom\u00e1nyozott birtok hat\u00e1rait jelz\u0151 helyek k\u00f6z\u00f6tt eml\u00edti az \u201cAlbert\u00e9\u201d birtok nev\u00e9t is. Az Irsa helys\u00e9gn\u00e9v szl\u00e1v eredet\u0171, \u00e9s az \u0151s-szl\u00e1v: jelsa, olsa -magyarul \u00e9gerfa jelent\u00e9s\u0171 sz\u00f3b\u00f3l sz\u00e1rmazik s minden bizonnyal \u00e9gerf\u00e1val ben\u0151tt helyre utal. Az Irsa etimol\u00f3giai \u00e9s f\u00f6ldrajzi eredet\u00e9t bizony\u00edtja az a t\u00e9ny is, hogy az orsz\u00e1g k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 ter\u00fcletein elsz\u00f3rtan ma is megtal\u00e1lhat\u00f3k a vele azonos helys\u00e9gnevek: Jolsva, J\u00f3sva Olcsva, Isaszeg. A t\u00f6rt\u00e9nelemben az Irsa n\u00e9v legr\u00e9gibb eml\u00edt\u00e9s\u00e9t IV. B\u00e9la kir\u00e1ly 1258. \u00e9vi oklevel\u00e9ben tal\u00e1ljuk, melyben a mai Szil\u00e1gysomly\u00f3 k\u00f6rny\u00e9k\u00e9n v\u00e9gzett hat\u00e1rj\u00e1r\u00e1sban az Irsa-cserj\u00e9k \u00e9s az Irsa-b\u00e9rc nevekkel tal\u00e1lkozunk.\r\n\r\nPest megy\u00e9ben a budai k\u00e1ptalan 1368. okt\u00f3ber 2-\u00e1n kelt oklevele arr\u00f3l sz\u00f3l, hogy L\u00e1szl\u00f3 kanonok az \u00f3budai klarissz\u00e1knak adom\u00e1nyozott Cegl\u00e9d birtok hat\u00e1rait megj\u00e1ratta. A hat\u00e1rj\u00e1r\u00e1sban Irsa neve is szerepelt. Okkal felt\u00e9telezhet\u0151, hogy Albertihez hasonl\u00f3an Irsa is a k\u00f6zs\u00e9get \u00e9vsz\u00e1zadokon \u00e1t birtokl\u00f3 \u0151si nemesi csal\u00e1dt\u00f3l \u2013 az Irsayakt\u00f3l- kapta helys\u00e9gnev\u00e9t. Ennek ellenkez\u0151j\u00e9t bizony\u00edtja P\u00e1l\u00f3czi M\u00e1ty\u00e1s orsz\u00e1gb\u00edr\u00f3 1430-ban kelt \u00edt\u00e9letlevele, melyben az Irs\u00e1n birtokkal rendelkez\u0151 Nagyr\u00e9vi P\u00e1l fi\u00e1t, J\u00e1nost megk\u00fcl\u00f6nb\u00f6ztet\u00e9sk\u00e9nt a birtoka ut\u00e1n Irsaynak nevezi. Az Irsayak 1444-ig visszavezetett csal\u00e1df\u00e1j\u00e1n is ett\u0151l az idopontt\u00f3l kezd\u0151d\u0151en k\u00f6vethetj\u00fck nyomon ezen a csal\u00e1di n\u00e9ven a k\u00f6zs\u00e9get \u00e9vsz\u00e1zadokon \u00e1t birtokl\u00f3 nemesi csal\u00e1d t\u00f6rt\u00e9net\u00e9t.\r\n\r\nSem Alberti, sem Irsa nem rendelkezik v\u00e1rosalap\u00edt\u00f3 oklev\u00e9llel, ez\u00e9rt az 1200-1300-as \u00e9vekben kelt oklevelek adatait a lakott telep\u00fcl\u00e9sekre utal\u00f3 els\u0151 hiteles forr\u00e1sk\u00e9nt kell elfogadni, s ezek alapj\u00e1n Albertirsa telep\u00fcl\u00e9st\u00f6rt\u00e9net\u00e9t a fenti id\u0151pontokt\u00f3l kezd\u0151d\u0151en lehet sz\u00e1m\u00edtani. A falut\u00f6rt\u00e9net m\u00e1sodik fejezete a 150 \u00e9ves t\u00f6r\u00f6k h\u00f3dolts\u00e1g ut\u00e1n t\u00f6rt\u00e9nt \u00fajj\u00e1telep\u00edt\u00e9ssel kezd\u0151d\u00f6tt, \u00e9s ma ezekt\u0151l az \u00e9vekt\u0151l indulva foglalkozhatunk Albertirsa falut\u00f6rt\u00e9net\u00e9nek k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 t\u00e9mak\u00f6reivel. Mind az irsai r\u00f3mai katolikus egyh\u00e1zk\u00f6zs\u00e9g, mind az alberti evang\u00e9likus gy\u00fclekezet t\u00f6rt\u00e9neti le\u00edr\u00e1saiban tal\u00e1lkozunk azzal a V\u00e1racskay Andr\u00e1ssal, aki az \u00fajj\u00e1telep\u00edt\u00e9s kezdet\u00e9n els\u0151k\u00e9nt h\u00edvott felvid\u00e9ki telepeseket a gazd\u00e1tlanul hagyott, parlagon hever\u0151 alberti-irsai puszt\u00e1k ben\u00e9pes\u00edt\u00e9s\u00e9re. V\u00e1racskay mellett a kor\u00e1bbi birtokokat visszaszerz\u0151 Irsayak \u00e9s t\u00f6bb m\u00e1s, a Felvid\u00e9kr\u0151l sz\u00e1rmaz\u00f3 kisebb nemes is itt szerzett birtokot, \u00e9s a magukkal hozott magyar-szlov\u00e1k jobb\u00e1gyokkal egy\u00fctt n\u00e9pes\u00edtett\u00e9k ujj\u00e1 az elhagyott Alberti-Irs\u00e1t.\r\n\r\nAz alberti evang\u00e9likus egyh\u00e1zban \u0151rz\u00f6tt szlov\u00e1k nyelv\u0171 le\u00edr\u00e1s szerint V\u00e1racskayt\u00f3l sz\u00e1rmazik az 1711-ben kelt megh\u00edv\u00f3 lev\u00e9l is, melynek k\u00e9zhezv\u00e9tele ut\u00e1n az \u00faj lak\u00f3helyet keres\u0151k k\u00e9t megb\u00edzhat\u00f3 f\u00e9rfit k\u00fcldtek Albertibe, hogy vegy\u00e9k szem\u00fcgyre a V\u00e1racskay \u00e1ltal felk\u00edn\u00e1lt alberti puszt\u00e1t. Sz\u00e1munkra ma m\u00e1r t\u00f6rt\u00e9nelmi t\u00e9ny, hogy a k\u00fcld\u00f6ttek Albertit megfelel\u0151 lak\u00f3helynek tal\u00e1lt\u00e1k, \u00e9s az egyh\u00e1zi feljegyz\u00e9sek szerint 1711. szeptember 29-\u00e9n 24 szek\u00e9rrel ide meg is \u00e9rkeztek. Joggal k\u00e9rdezhetj\u00fck, mi ragadhatta meg az \u00faj hont keres\u0151ket a m\u0171veletlen, mag\u00e1ra hagyott, puszt\u00e1v\u00e1 v\u00e1lt alberti-irsai hat\u00e1r l\u00e1tt\u00e1n? Feltehet\u0151en kedvez\u0151en befoly\u00e1solta v\u00e1laszt\u00e1sukat a t\u00e1j el\u0151ny\u00f6s term\u00e9szeti adotts\u00e1ga. A lank\u00e1s d\u00e9li fekv\u00e9s\u0171 dombvid\u00e9k j\u00f3 min\u0151s\u00e9g\u0171 term\u0151talaja, a Gerje-patak ment\u00e9n d\u00fas f\u00fcvet, kasz\u00e1l\u00f3t \u00edg\u00e9r\u0151 r\u00e9t \u00e9s a sz\u0151l\u0151termeszt\u00e9sre alkalmas napos, homokos hat\u00e1r.\r\n\r\nA kedvez\u0151 term\u00e9szetf\u00f6ldrajzi adotts\u00e1g alapozta meg \u00e9s szabta ki a k\u00f6zs\u00e9g k\u00e9s\u0151bbi fejl\u0151d\u00e9s\u00e9nek a tov\u00e1bbi ir\u00e1nyvonal\u00e1t is. Helyzet\u00e9b\u0151l ad\u00f3d\u00f3an Albertirsa bekapcsol\u00f3dhatott a k\u00f6zleked\u00e9si f\u0151utak orsz\u00e1gos h\u00e1l\u00f3zat\u00e1ba. Az 1847. szeptember 1-\u00e9n megnyitott Pest-Szolnok-i vas\u00fattal a k\u00f6zs\u00e9g k\u00f6zelebb ker\u00fclt a f\u0151v\u00e1roshoz, m\u00edg a k\u00f6rnyez\u0151 falvakkal \u00f6sszek\u00f6t\u0151 k\u00f6zutak r\u00e9v\u00e9n Albertirsa a k\u00f6rny\u00e9k kisipari \u00e9s kiskereskedelmi k\u00f6zpontj\u00e1v\u00e1 v\u00e1lt. 1950. \u0151sz\u00e9n leszerelt\u00e9k a Pesti \u00fa. \u00e9s a Vas\u00fat \u00fa. tal\u00e1lkoz\u00e1s\u00e1n\u00e1l r\u00e9g\u00f3ta olvashat\u00f3 Alberti-Irsa hat\u00e1rjelz\u0151 n\u00e9vt\u00e1bl\u00e1kat, majd a k\u00f6zs\u00e9g v\u00edz- \u00e9s csatornam\u0171 \u00e9p\u00edt\u00e9se sor\u00e1n kiemelt\u00e9k hely\u00fckr\u0151l a r\u00e9gi k\u00f6zs\u00e9ghat\u00e1rokat jel\u00f6l\u0151 hatalmas term\u00e9sk\u0151 oszlopokat, ezzel is jelezve a k\u00e9t r\u00e9gi k\u00f6zs\u00e9g egybeolvad\u00e1s\u00e1t. Ezt megel\u0151z\u0151en m\u00e1r 1936-ban is kezdem\u00e9nyezt\u00e9k az akkori \u00e1llamigazgat\u00e1si vezet\u0151k a k\u00e9t k\u00f6zs\u00e9g k\u00f6zigazgat\u00e1si egyes\u00edt\u00e9s\u00e9t. Id\u00e9zet dr. G\u00e1lffy miniszteri tan\u00e1csos 1936-ban keltezet javaslat\u00e1b\u00f3l: \u201cF\u00f6ldrajzi szempontb\u00f3l az egyes\u00edt\u00e9snek akad\u00e1lya nincsen, mert az egyes\u00edtend\u0151 k\u00f6zs\u00e9gek hat\u00e1ra egym\u00e1ssal \u00f6sszef\u00fcgg \u00e9s egym\u00e1st\u00f3l term\u00e9szeti akad\u00e1lyok nem v\u00e1lasztj\u00e1k el.\u201dA telep\u00fcl\u00e9s egys\u00e9g\u00e9t meger\u0151s\u00edti az a k\u00f6r\u00fclm\u00e9ny is, hogy a k\u00f6zs\u00e9gnek r\u00e9szben k\u00f6z\u00f6s int\u00e9zm\u00e9nyei vannak: vas\u00fat\u00e1llom\u00e1s, posta, \u00e1llatorvos.\u201d\r\n\r\nAz egyes\u00edt\u00e9s nemzeti szempontb\u00f3l is k\u00edv\u00e1natos, mert Irs\u00e1nak er\u0151sebben magyar lakoss\u00e1g\u00e1val szemben Alberti nagyobb r\u00e9sze t\u00f3t sz\u00e1rmaz\u00e1s\u00fa\u201d 1950. szeptember 6-\u00e1n kelt az a BM rendelet, melynek v\u00e9grehajt\u00e1sa nyom\u00e1n k\u00f6zigazgat\u00e1silag egyes\u00edtett\u00e9k a r\u00e9gi Albertit \u00e9s Irs\u00e1t s az\u00f3ta az egyes\u00edtett nagyk\u00f6zs\u00e9g az ALBERTIRSA nevet viseli.\r\n\r\n1. Lak\u00f3\u00f6vezetek Albertirsa belter\u00fclete a k\u00f6zs\u00e9gk\u00f6zpont ter\u00fclet\u00e9re \u00e9s tov\u00e1bbi h\u00e1rom lak\u00f3ter\u00fcleti egys\u00e9gre, valamint \u00fcd\u00fcl\u0151ter\u00fcletre oszlik, az al\u00e1bbiak szerint: A 1.sz. lak\u00f3ter\u00fcleti egys\u00e9g: a 4.sz\u00e1m\u00fa f\u0151k\u00f6zleked\u00e9si \u00fat a nyugati belter\u00fcleti hat\u00e1r vas\u00fatvonal, a Vas\u00fat utca \u00e9s folytat\u00e1sa, valamint a Gerje csatorna \u00e1ltal k\u00f6zrefogott ter\u00fclet. A 2. sz. lak\u00f3ter\u00fcleti egys\u00e9g: a k\u00f6zs\u00e9gk\u00f6zpont a Vas\u00fat utca \u00e9s folytat\u00e1sa K-i hat\u00e1ra, a Gerje csatorna, a keleti belter\u00fcleti hat\u00e1r vas\u00fatvonal \u00e1ltal hat\u00e1rolt ter\u00fclet. A 3. sz. lak\u00f3ter\u00fcleti egys\u00e9g: a vas\u00fatt\u00f3l d\u00e9lre l\u00e9v\u0151 belter\u00fclet. Az \u00fcd\u00fcl\u0151ter\u00fclet: a Gerje \u00e9s a 4. sz\u00e1m\u00fa f\u0151k\u00f6zleked\u00e9si \u00fat k\u00f6z\u00f6tti belter\u00fclet. A h\u00e1rom lak\u00f3k\u00f6rzetet \u00fagy kell kialak\u00edtani, hogy az egyes lak\u00f3k\u00f6rzetekben az alapell\u00e1t\u00e1s (\u00e9lelmiszer, kereskedelem, orvosi rendel\u0151 gy\u00f3gyszert\u00e1r, iskola stb.) a lak\u00f3k\u00f6rzet ter\u00fclet\u00e9ben lehessen.","value":"A kertes csal\u00e1di h\u00e1zak s\u0171r\u0171j\u00e9b\u0151l ma \u00f6t templom tornya magasodik a v\u00e1ros f\u00f6l\u00e9, melyek k\u00f6z\u00fcl n\u00e9gy a v\u00e1ros d\u00e9lkeleti r\u00e9sz\u00e9n egym\u00e1s szomsz\u00e9ds\u00e1g\u00e1ban fekszik, m\u00edg az \u00f6t\u00f6dik az el\u0151bbiekt\u0151l \u00e9szaknyugatra j\u00f3 t\u00e1volb\u00f3l id\u00e9zi a t\u00f6rt\u00e9nelmi m\u00faltat, mintegy szeml\u00e9letesen is bizony\u00edtva, hogy a ma Albertirs\u00e1ja a nagy t\u00f6rt\u00e9nelmi hagyom\u00e1nyokkal rendelkez\u0151 k\u00e9t, szorosan egym\u00e1s mell\u00e9 telep\u00fclt r\u00e9gi k\u00f6zs\u00e9g: Alberti \u00e9s Irsa 1950-ben t\u00f6rt\u00e9nt k\u00f6zigazgat\u00e1si egyes\u00edt\u00e9s\u00e9b\u0151l alakult. A t\u00f6rt\u00e9nelem a k\u00f6zs\u00e9gek eml\u00e9kekben gazdag m\u00faltj\u00e1t k\u00e9t nagy fejezetre osztotta.\r\n\r\nAz els\u0151 fejezet kezdet\u00e9t az oklevelekben is nyomon k\u00f6vethet\u0151en az 1200-as \u00e9vekig vezethetj\u00fck vissza. Ezekb\u0151l az id\u0151kb\u0151l sz\u00e1rmaznak a k\u00f6zs\u00e9gek n\u00e9veredet\u00e9r\u0151l sz\u00f3l\u00f3 els\u0151 forr\u00e1saink. Az oklevelek tan\u00fas\u00e1ga szerint Albertit kor\u00e1bban Istv\u00e1nfalv\u00e1nak, Istv\u00e1nh\u00e1z\u00e1nak nevezt\u00e9k. Az Alberti helys\u00e9gn\u00e9v \u00e9rtelme Albert\u00e9 ( Albert tulajdona). Ezt er\u0151s\u00edti meg IV. L\u00e1szl\u00f3 kir\u00e1ly 1277-ben kiadott oklevele is, melyben a szigeti ap\u00e1c\u00e1knak adom\u00e1nyozott birtok hat\u00e1rait jelz\u0151 helyek k\u00f6z\u00f6tt eml\u00edti az \u201cAlbert\u00e9\u201d birtok nev\u00e9t is. Az Irsa helys\u00e9gn\u00e9v szl\u00e1v eredet\u0171, \u00e9s az \u0151s-szl\u00e1v: jelsa, olsa -magyarul \u00e9gerfa jelent\u00e9s\u0171 sz\u00f3b\u00f3l sz\u00e1rmazik s minden bizonnyal \u00e9gerf\u00e1val ben\u0151tt helyre utal. Az Irsa etimol\u00f3giai \u00e9s f\u00f6ldrajzi eredet\u00e9t bizony\u00edtja az a t\u00e9ny is, hogy az orsz\u00e1g k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 ter\u00fcletein elsz\u00f3rtan ma is megtal\u00e1lhat\u00f3k a vele azonos helys\u00e9gnevek: Jolsva, J\u00f3sva Olcsva, Isaszeg. A t\u00f6rt\u00e9nelemben az Irsa n\u00e9v legr\u00e9gibb eml\u00edt\u00e9s\u00e9t IV. B\u00e9la kir\u00e1ly 1258. \u00e9vi oklevel\u00e9ben tal\u00e1ljuk, melyben a mai Szil\u00e1gysomly\u00f3 k\u00f6rny\u00e9k\u00e9n v\u00e9gzett hat\u00e1rj\u00e1r\u00e1sban az Irsa-cserj\u00e9k \u00e9s az Irsa-b\u00e9rc nevekkel tal\u00e1lkozunk.\r\n\r\nPest megy\u00e9ben a budai k\u00e1ptalan 1368. okt\u00f3ber 2-\u00e1n kelt oklevele arr\u00f3l sz\u00f3l, hogy L\u00e1szl\u00f3 kanonok az \u00f3budai klarissz\u00e1knak adom\u00e1nyozott Cegl\u00e9d birtok hat\u00e1rait megj\u00e1ratta. A hat\u00e1rj\u00e1r\u00e1sban Irsa neve is szerepelt. Okkal felt\u00e9telezhet\u0151, hogy Albertihez hasonl\u00f3an Irsa is a k\u00f6zs\u00e9get \u00e9vsz\u00e1zadokon \u00e1t birtokl\u00f3 \u0151si nemesi csal\u00e1dt\u00f3l \u2013 az Irsayakt\u00f3l- kapta helys\u00e9gnev\u00e9t. Ennek ellenkez\u0151j\u00e9t bizony\u00edtja P\u00e1l\u00f3czi M\u00e1ty\u00e1s orsz\u00e1gb\u00edr\u00f3 1430-ban kelt \u00edt\u00e9letlevele, melyben az Irs\u00e1n birtokkal rendelkez\u0151 Nagyr\u00e9vi P\u00e1l fi\u00e1t, J\u00e1nost megk\u00fcl\u00f6nb\u00f6ztet\u00e9sk\u00e9nt a birtoka ut\u00e1n Irsaynak nevezi. Az Irsayak 1444-ig visszavezetett csal\u00e1df\u00e1j\u00e1n is ett\u0151l az idopontt\u00f3l kezd\u0151d\u0151en k\u00f6vethetj\u00fck nyomon ezen a csal\u00e1di n\u00e9ven a k\u00f6zs\u00e9get \u00e9vsz\u00e1zadokon \u00e1t birtokl\u00f3 nemesi csal\u00e1d t\u00f6rt\u00e9net\u00e9t.\r\n\r\nSem Alberti, sem Irsa nem rendelkezik v\u00e1rosalap\u00edt\u00f3 oklev\u00e9llel, ez\u00e9rt az 1200-1300-as \u00e9vekben kelt oklevelek adatait a lakott telep\u00fcl\u00e9sekre utal\u00f3 els\u0151 hiteles forr\u00e1sk\u00e9nt kell elfogadni, s ezek alapj\u00e1n Albertirsa telep\u00fcl\u00e9st\u00f6rt\u00e9net\u00e9t a fenti id\u0151pontokt\u00f3l kezd\u0151d\u0151en lehet sz\u00e1m\u00edtani. A falut\u00f6rt\u00e9net m\u00e1sodik fejezete a 150 \u00e9ves t\u00f6r\u00f6k h\u00f3dolts\u00e1g ut\u00e1n t\u00f6rt\u00e9nt \u00fajj\u00e1telep\u00edt\u00e9ssel kezd\u0151d\u00f6tt, \u00e9s ma ezekt\u0151l az \u00e9vekt\u0151l indulva foglalkozhatunk Albertirsa falut\u00f6rt\u00e9net\u00e9nek k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 t\u00e9mak\u00f6reivel. Mind az irsai r\u00f3mai katolikus egyh\u00e1zk\u00f6zs\u00e9g, mind az alberti evang\u00e9likus gy\u00fclekezet t\u00f6rt\u00e9neti le\u00edr\u00e1saiban tal\u00e1lkozunk azzal a V\u00e1racskay Andr\u00e1ssal, aki az \u00fajj\u00e1telep\u00edt\u00e9s kezdet\u00e9n els\u0151k\u00e9nt h\u00edvott felvid\u00e9ki telepeseket a gazd\u00e1tlanul hagyott, parlagon hever\u0151 alberti-irsai puszt\u00e1k ben\u00e9pes\u00edt\u00e9s\u00e9re. V\u00e1racskay mellett a kor\u00e1bbi birtokokat visszaszerz\u0151 Irsayak \u00e9s t\u00f6bb m\u00e1s, a Felvid\u00e9kr\u0151l sz\u00e1rmaz\u00f3 kisebb nemes is itt szerzett birtokot, \u00e9s a magukkal hozott magyar-szlov\u00e1k jobb\u00e1gyokkal egy\u00fctt n\u00e9pes\u00edtett\u00e9k ujj\u00e1 az elhagyott Alberti-Irs\u00e1t.\r\n\r\nAz alberti evang\u00e9likus egyh\u00e1zban \u0151rz\u00f6tt szlov\u00e1k nyelv\u0171 le\u00edr\u00e1s szerint V\u00e1racskayt\u00f3l sz\u00e1rmazik az 1711-ben kelt megh\u00edv\u00f3 lev\u00e9l is, melynek k\u00e9zhezv\u00e9tele ut\u00e1n az \u00faj lak\u00f3helyet keres\u0151k k\u00e9t megb\u00edzhat\u00f3 f\u00e9rfit k\u00fcldtek Albertibe, hogy vegy\u00e9k szem\u00fcgyre a V\u00e1racskay \u00e1ltal felk\u00edn\u00e1lt alberti puszt\u00e1t. Sz\u00e1munkra ma m\u00e1r t\u00f6rt\u00e9nelmi t\u00e9ny, hogy a k\u00fcld\u00f6ttek Albertit megfelel\u0151 lak\u00f3helynek tal\u00e1lt\u00e1k, \u00e9s az egyh\u00e1zi feljegyz\u00e9sek szerint 1711. szeptember 29-\u00e9n 24 szek\u00e9rrel ide meg is \u00e9rkeztek. Joggal k\u00e9rdezhetj\u00fck, mi ragadhatta meg az \u00faj hont keres\u0151ket a m\u0171veletlen, mag\u00e1ra hagyott, puszt\u00e1v\u00e1 v\u00e1lt alberti-irsai hat\u00e1r l\u00e1tt\u00e1n? Feltehet\u0151en kedvez\u0151en befoly\u00e1solta v\u00e1laszt\u00e1sukat a t\u00e1j el\u0151ny\u00f6s term\u00e9szeti adotts\u00e1ga. A lank\u00e1s d\u00e9li fekv\u00e9s\u0171 dombvid\u00e9k j\u00f3 min\u0151s\u00e9g\u0171 term\u0151talaja, a Gerje-patak ment\u00e9n d\u00fas f\u00fcvet, kasz\u00e1l\u00f3t \u00edg\u00e9r\u0151 r\u00e9t \u00e9s a sz\u0151l\u0151termeszt\u00e9sre alkalmas napos, homokos hat\u00e1r.\r\n\r\nA kedvez\u0151 term\u00e9szetf\u00f6ldrajzi adotts\u00e1g alapozta meg \u00e9s szabta ki a k\u00f6zs\u00e9g k\u00e9s\u0151bbi fejl\u0151d\u00e9s\u00e9nek a tov\u00e1bbi ir\u00e1nyvonal\u00e1t is. Helyzet\u00e9b\u0151l ad\u00f3d\u00f3an Albertirsa bekapcsol\u00f3dhatott a k\u00f6zleked\u00e9si f\u0151utak orsz\u00e1gos h\u00e1l\u00f3zat\u00e1ba. Az 1847. szeptember 1-\u00e9n megnyitott Pest-Szolnok-i vas\u00fattal a k\u00f6zs\u00e9g k\u00f6zelebb ker\u00fclt a f\u0151v\u00e1roshoz, m\u00edg a k\u00f6rnyez\u0151 falvakkal \u00f6sszek\u00f6t\u0151 k\u00f6zutak r\u00e9v\u00e9n Albertirsa a k\u00f6rny\u00e9k kisipari \u00e9s kiskereskedelmi k\u00f6zpontj\u00e1v\u00e1 v\u00e1lt. 1950. \u0151sz\u00e9n leszerelt\u00e9k a Pesti \u00fa. \u00e9s a Vas\u00fat \u00fa. tal\u00e1lkoz\u00e1s\u00e1n\u00e1l r\u00e9g\u00f3ta olvashat\u00f3 Alberti-Irsa hat\u00e1rjelz\u0151 n\u00e9vt\u00e1bl\u00e1kat, majd a k\u00f6zs\u00e9g v\u00edz- \u00e9s csatornam\u0171 \u00e9p\u00edt\u00e9se sor\u00e1n kiemelt\u00e9k hely\u00fckr\u0151l a r\u00e9gi k\u00f6zs\u00e9ghat\u00e1rokat jel\u00f6l\u0151 hatalmas term\u00e9sk\u0151 oszlopokat, ezzel is jelezve a k\u00e9t r\u00e9gi k\u00f6zs\u00e9g egybeolvad\u00e1s\u00e1t. Ezt megel\u0151z\u0151en m\u00e1r 1936-ban is kezdem\u00e9nyezt\u00e9k az akkori \u00e1llamigazgat\u00e1si vezet\u0151k a k\u00e9t k\u00f6zs\u00e9g k\u00f6zigazgat\u00e1si egyes\u00edt\u00e9s\u00e9t. Id\u00e9zet dr. G\u00e1lffy miniszteri tan\u00e1csos 1936-ban keltezet javaslat\u00e1b\u00f3l: \u201cF\u00f6ldrajzi szempontb\u00f3l az egyes\u00edt\u00e9snek akad\u00e1lya nincsen, mert az egyes\u00edtend\u0151 k\u00f6zs\u00e9gek hat\u00e1ra egym\u00e1ssal \u00f6sszef\u00fcgg \u00e9s egym\u00e1st\u00f3l term\u00e9szeti akad\u00e1lyok nem v\u00e1lasztj\u00e1k el.\u201dA telep\u00fcl\u00e9s egys\u00e9g\u00e9t meger\u0151s\u00edti az a k\u00f6r\u00fclm\u00e9ny is, hogy a k\u00f6zs\u00e9gnek r\u00e9szben k\u00f6z\u00f6s int\u00e9zm\u00e9nyei vannak: vas\u00fat\u00e1llom\u00e1s, posta, \u00e1llatorvos.\u201d\r\n\r\nAz egyes\u00edt\u00e9s nemzeti szempontb\u00f3l is k\u00edv\u00e1natos, mert Irs\u00e1nak er\u0151sebben magyar lakoss\u00e1g\u00e1val szemben Alberti nagyobb r\u00e9sze t\u00f3t sz\u00e1rmaz\u00e1s\u00fa\u201d 1950. szeptember 6-\u00e1n kelt az a BM rendelet, melynek v\u00e9grehajt\u00e1sa nyom\u00e1n k\u00f6zigazgat\u00e1silag egyes\u00edtett\u00e9k a r\u00e9gi Albertit \u00e9s Irs\u00e1t s az\u00f3ta az egyes\u00edtett nagyk\u00f6zs\u00e9g az ALBERTIRSA nevet viseli.\r\n\r\n1. Lak\u00f3\u00f6vezetek Albertirsa belter\u00fclete a k\u00f6zs\u00e9gk\u00f6zpont ter\u00fclet\u00e9re \u00e9s tov\u00e1bbi h\u00e1rom lak\u00f3ter\u00fcleti egys\u00e9gre, valamint \u00fcd\u00fcl\u0151ter\u00fcletre oszlik, az al\u00e1bbiak szerint: A 1.sz. lak\u00f3ter\u00fcleti egys\u00e9g: a 4.sz\u00e1m\u00fa f\u0151k\u00f6zleked\u00e9si \u00fat a nyugati belter\u00fcleti hat\u00e1r vas\u00fatvonal, a Vas\u00fat utca \u00e9s folytat\u00e1sa, valamint a Gerje csatorna \u00e1ltal k\u00f6zrefogott ter\u00fclet. A 2. sz. lak\u00f3ter\u00fcleti egys\u00e9g: a k\u00f6zs\u00e9gk\u00f6zpont a Vas\u00fat utca \u00e9s folytat\u00e1sa K-i hat\u00e1ra, a Gerje csatorna, a keleti belter\u00fcleti hat\u00e1r vas\u00fatvonal \u00e1ltal hat\u00e1rolt ter\u00fclet. A 3. sz. lak\u00f3ter\u00fcleti egys\u00e9g: a vas\u00fatt\u00f3l d\u00e9lre l\u00e9v\u0151 belter\u00fclet. Az \u00fcd\u00fcl\u0151ter\u00fclet: a Gerje \u00e9s a 4. sz\u00e1m\u00fa f\u0151k\u00f6zleked\u00e9si \u00fat k\u00f6z\u00f6tti belter\u00fclet. A h\u00e1rom lak\u00f3k\u00f6rzetet \u00fagy kell kialak\u00edtani, hogy az egyes lak\u00f3k\u00f6rzetekben az alapell\u00e1t\u00e1s (\u00e9lelmiszer, kereskedelem, orvosi rendel\u0151 gy\u00f3gyszert\u00e1r, iskola stb.) a lak\u00f3k\u00f6rzet ter\u00fclet\u00e9ben lehessen.","field":{"ID":938,"key":"field_6754c8e73277b","label":"Le\u00edr\u00e1s","name":"leiras","aria-label":"","prefix":"acf","type":"textarea","value":null,"menu_order":3,"instructions":"","required":0,"id":"","class":"","conditional_logic":0,"parent":516,"wrapper":{"width":"","class":"","id":""},"default_value":"","maxlength":"","allow_in_bindings":1,"rows":"","placeholder":"","new_lines":"wpautop","_name":"leiras","_valid":1}},"weboldal":{"simple_value_formatted":"https:\/\/albertirsa.hu\/<\/a>","value_formatted":{"title":"","url":"https:\/\/albertirsa.hu\/","target":""},"value":{"title":"","url":"https:\/\/albertirsa.hu\/","target":""},"field":{"ID":749,"key":"field_6752b295791b8","label":"Telep\u00fcl\u00e9s weboldala","name":"weboldal","aria-label":"","prefix":"acf","type":"link","value":null,"menu_order":4,"instructions":"","required":0,"id":"","class":"","conditional_logic":0,"parent":516,"wrapper":{"width":"","class":"","id":""},"return_format":"array","allow_in_bindings":1,"_name":"weboldal","_valid":1}}},"uagb_featured_image_src":{"full":false,"thumbnail":false,"medium":false,"medium_large":false,"large":false,"1536x1536":false,"2048x2048":false},"uagb_author_info":{"display_name":"klimabarat","author_link":"https:\/\/www.klimabarat.hu\/index.php\/author\/"},"uagb_comment_info":0,"uagb_excerpt":null,"mfb_rest_fields":["uagb_featured_image_src","uagb_author_info","uagb_comment_info","uagb_excerpt"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/www.klimabarat.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/tagtelepules\/942"}],"collection":[{"href":"https:\/\/www.klimabarat.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/tagtelepules"}],"about":[{"href":"https:\/\/www.klimabarat.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/types\/tagtelepules"}],"acf:term":[{"embeddable":true,"taxonomy":"megye","href":"https:\/\/www.klimabarat.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/megye\/53"},{"embeddable":true,"taxonomy":"telepules-tipus","href":"https:\/\/www.klimabarat.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/telepules-tipus\/34"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/www.klimabarat.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=942"}],"wp:term":[{"taxonomy":"megye","embeddable":true,"href":"https:\/\/www.klimabarat.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/megye?post=942"},{"taxonomy":"telepules-tipus","embeddable":true,"href":"https:\/\/www.klimabarat.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/telepules-tipus?post=942"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}