A projektet a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság koordinálja, teljes magyar címe: Határon átnyúló együttműködés a Barcsi-Ó-Dráva holtág revitalizációja céljából. Fő célja, hogy biztosítsa a jobb vízellátást az Ó-Dráva holtágban, javítsa a holtág menti ártéri erdő változatosságát, és hozzájáruljon az európai jelentőségű élőhely fennmaradásához. A helyreállítás során a vízszint megemelése érdekében egy, vagy több vízvisszatartó mű épül, valamint megvizsgálják a Dráva felőli vízpótlás lehetőségét, ezzel megteremtve a kapcsolatot a holtág és a Dráva között. A magasabb vízszint kedvező feltételeket fog biztosítani a vízparti erdő számára, és javítani fogja a holtágban élő növény- és állatfajok élőhelyeinek állapotát. Az őshonos fa- és cserjefajok telepítése a galériaerdő sokszínűségét fogja tovább gazdagítani. A projekt az emberi tevékenységek és a természetvédelmi célkitűzések összehangolását is magában foglalja. A rossz állapotú horgászállások felszámolása, és a körülöttük lévő szemét összegyűjtése a horgászegyesület részvételével zajlik.

2015 folyamán Hostivice város átfogó rekonstrukciót végzett a patakon a Környezetvédelmi Operatív programból elnyert támogatás segítségével. Ez a rekonstrukció nemrégiben kialakította azt a bizonyos „élő patakot“ a városban. De mit is jelent ez a „nemrégiben“? A hostivicei városháza munkatársai már több mint 10 éve kezdtek dolgozni a rekonstrukció előkészítésén. 2005-ben készült el a dokumentáció a területi engedélyek beszerzéséhez. A területi engedély 2010-ben lett kiadva, a vízépítési engedély 2011-ben. Ugyanebben az évben a város benyújtotta a támogatási kérelmet az OP-hoz. Az építkezési előkészületek 2014 januárjában kezdődtek el, az építkezési terepmunkálatok 2014 októberétől 2015 szeptemberéig tartottak. Ebből is látszik, hogy az építkezés lebonyolítása nem a legidőigényesebb része egy ilyen akciónak… és a sok éves előkészületi munkákat végsősoron nem nagyon látni és nem sokan értékelik. A rekonstrukció a patakot a város nagyobb részén érintette – az iskola melletti hídtól majdnem egészen a város alatti Strnad víztárolóig. Azt ezt követő tájépítészeti és parkrendezési munkák a rekonstrukció teljes hosszában park jellegű területet alakítottak ki. A kapcsolódó utak és ösvények az emberek számára megközelíthetővé és végig sétálhatóvá tették a természetközeli patakpartot. Jelentős vízgazdálkodási cél volt a patakmeder vízbefogadó képességnek a növelése, amely árvízi vízhozamokkal is számol, ezt a meder kiszélesítésével lehetett elérni. Ehhez nagy mennyiségű föld megmozgatására volt szükség. Az ökológiai cél is fontos volt – a patak morfológiai és ökológiai állapotának javítása, amely a hajdani patakmeder-szabályozás által okozott károkat csökkenti.

Mivel Bátya a Duna mentén fekszik, környezetének geomorfológiai sajátosságait jellemzően a folyó hordalékkúpjának köszönheti. Területén természetes eredetű mélyedések találhatók (mocsarak, lápok, tavak, vízzel borított területek, holtágak, stb.). Szükségessé vált egy csapadékvíz-tározó létrehozása. A terület egyik jellemző természeti erőforrása a természetes módon kialakult, majd emberi tevékenység hatására formálódott agyaggödör (kubikgödör), ahonnan a helyi közösségek a házak, a középületek és a gátak építéséhez anyagot termeltek ki. Bátya településhez két nagyobb méretű kubikgödör is tartozik. A beavatkozásra szánt kubikgödör olyan természetes módon kialakult mélyedés, amelyet feltehetően évszázadokkal ezelőtt kezdtek anyag kitermelésére használni. A gödör kezeletlen, elhagyott volt, illegális hulladéklerakóként használták. A beavatkozás során a kubikgödör vizes élőhelyként került helyreállításra kotrással és lankás rézsű kialakításával, amelynek eredményeként nyílt vízfelület jött létre, ennek során szabálytalan, több medencéből álló rendszer kerül kialakításra. Ez azt jelenti, hogy a vizes terület több különböző mélységű kisebb medencéből áll, biztosítva azt, hogy állandó nyílt vízfelület és sekélyebb élőhely is kialakuljon. A vízpótlást a lakott területen lehulló esővíz biztosítja a meglévő csatornahálózaton keresztül. A rendszer kezelhetősége érdekében egy vízpótlást biztosító műtárgy és egy vízelosztó műtárgy került kiépítésre a medencék közötti vízelosztás biztosítása érdekében. Ez a mintaterület bemutatja, hogy a helyi önkormányzat bevonásával hogyan lehet a több medencés vizes élőhelyeket a különböző vízzel kapcsolatos éghajlati események (jelen esetben aszály és szélsőséges esőzések) kezelésére használni.