– A Žuvintas bioszféra-rezervátum Litvánia középső alföldjének déli részén található, kiterjedt mocsaras területen. A rezervátum két jelentős vizes élőhely-komplexumot foglal magában: a Žuvintas- és Amalvas-lápokat, amelyek egy gleccser által kialakított síkság mélyedésében helyezkednek el. A térséget a Dovine-folyó vízgyűjtője határozza meg, összesen 589 km² kiterjedéssel. Ennek több mint fele a Žuvintas-tóhoz (345 km²) kapcsolódik, amely a vizes élőhelyek kulcseleme. A táj mozaikos jellegét mocsarak, lápok és tavak adják, amelyek kiemelkedő biodiverzitással és egyedi ökológiai értékekkel rendelkeznek.

Litvániában a lápok kb. kétharmada eltűnt a lecsapolás és mezőgazdasági átalakítás miatt.
Ez több súlyos környezeti problémát okozott:
– Hidrológiai rendszer felborulása – a vízmegtartó képesség csökkent, a területek kiszáradtak.
– Élőhelyek és vadvilág visszaszorulása – a lápokban élő fajok száma jelentősen csökkent.
– Tőzeg degradáció és CO₂-kibocsátás növekedése – a tőzeg ásványosodása következtében a lecsapolt lápokból származó kibocsátás a litván antropogén CO₂-kibocsátás 25%-át adta.
– Vízszennyezés és tőzegsüllyedés – a tőzeg lebomlása szennyező anyagokat juttatott a felszíni és felszín alatti vizekbe.
A tavak vízszintjének szabályozása és a megnövekedett tápanyagterhelés:
– romló vízminőséget,
– a tavak benövényesedését, vízi növényzet pusztulását okozta,
– csökkentette a vizek természetes szűrőképességét.
A degradált lápokból és tavakból érkező szennyezett víz hozzájárult a Balti-tenger eutrofizációjához, rontva annak ökológiai állapotát.

– A projekt során az ökoszisztémák természetes képességeit használták a víz szűrésére, tárolására és felhalmozására, valamint a hidrológiai ciklus és a vízáramlás szabályozására