Az Oroklini-tó ökoszisztémája jelentősen károsodott az 1940-es években végrehajtott hidraulikai beavatkozások következtében. A korabeli intézkedések célja a víz levezetése és a terület „rendezése” volt, amelyek az alábbi módokon valósultak meg:
– Árkok kialakítása a víz elvezetésére.
– Fák telepítése a természetes élőhely jelentős átalakításával.
– A tó egyes részeinek feltöltése, ami csökkentette a víz természetes megtartását.
Mindezek eredményeként a tó vízháztartása és élőhelyi működése felborult, a vizes élőhely kiterjedése csökkent, és romlott a madárvilág számára létfontosságú vízutánpótlás.
A helyreállítás szükségességét tovább erősítette, hogy a tó madárélőhelyként kiemelten fontos – különösen a felső medencében szükséges a víz tartós visszatartása a megfelelő szaporodási és táplálkozási feltételek biztosításához.
Cél:
– A víz visszatartásának és a természetes ökoszisztéma működésének helyreállítása, valamint a korábbi hidraulikai beavatkozások negatív hatásainak megszüntetése.
A vizes élőhely helyreállítása során a cél a víz felső medencében történő visszatartása volt, hogy a terület egész évben — különösen a költési időszakban — megfelelő vízellátást biztosítson a madárvilág számára.
A korábbi hidraulikai beavatkozások következtében a víz gyorsan lefolyt a tó alsó medencéjébe, ahol több kisebb, rövid életű vízfelület keletkezett. Ezek gyors kiszáradása nem tudott stabil élőhelyet biztosítani a madarak számára.
A helyreállítás során alkalmazott vízmegtartó intézkedések lényege:
– A víz megtartása a felső medencében, ahol a természetes élőhelyek ökológiai értéke magasabb.
– Magasabb és tartós vízszint biztosítása, hogy stabil, táplálkozásra és fészkelésre alkalmas környezet jöjjön létre.
A víz szándékos visszatartásával megakadályozták, hogy az az alsó medencébe jusson, ahol a kialakuló kis tavak gyorsan kiszáradtak volna.
Vízgazdálkodási intézkedések:
– A tó felső medencéjének vízmegtartása kiemelt cél volt.
– A terület hidrológiai viszonyainak vizsgálata a megfelelő vízszint beállításához.
– A túlfolyó zsilip helyreállítása, az áramlási útvonalak szabályozása.
– A tó különböző területeinek újraösszekapcsolása, hogy a víz természetesebben tudjon mozogni.
– A korábbi feltöltésekből származó földanyag eltávolítása, amely akadályozta a természetes vízáramlást.
Élőhely-kezelési intézkedések:
– Invazív növényfajok eltávolítása, hogy ne szorítsák ki az őshonos vegetációt.
– Őshonos növényfajok telepítése, a természetes ökoszisztéma helyreállítása érdekében.
– A nádasok kezelése, hogy megfelelő szerkezetű és változatos élőhely jöjjön létre.
– Fészkelőhelyek kialakítása és védőkerítések építése a célfajok (főként vízimadarak) számára.


