A Barking Riverside területe, amely a Temze folyó mentén helyezkedik el, történelmileg árapályos legelőként funkcionált. A későbbiekben a területet lecsapolták, majd itt épült fel a Barking erőmű. Az erőmű 1980-as években történt bezárása után a terület elhagyatottá vált, és a széles körben lerakott pernye következtében kialakultak a tipikus posztindusztriális jellemzők: alacsony növényborítottságú, elvadult zöldterületek. Ebben az állapotában a helyszín fontos ökoszisztéma-szolgáltatásokat nyújtott, és regionális jelentőségű biodiverzitást, különösen értékes gerinctelen fajközösségeket támogatott.
A projekt célja az volt, hogy a Barking Riverside területén az új fejlesztések során megőrizze és helyettesítse a korábbi barnamezős élőhelyek jelentős biodiverzitását és ökoszisztéma-szolgáltatásait. Ennek érdekében a zöldtetők kialakítása során a helyi környezeti sajátosságokra és éghajlati ellenálló képességre épülő, többfunkciós megoldásokat alkalmaztak, különös tekintettel az ephemeral wetland (időszakos vizes élőhely) mikroélőhelyek ecomimicry (ökológiai utánzás) alapú integrációjára, hogy növeljék az élőhelyi változatosságot és támogassák a helyi fajokat.
Zöldtetők telepítése: Az ingatlanok 40%-án zöldtetőket alakítottak ki, hogy támogassák a kulcsfontosságú fajok élőhelyeit és többfunkciós ökoszisztéma-szolgáltatásokat nyújtsanak.
Ecomimicry (ökológiai utánzás): A zöldtetők tervezésénél a helyi, barnamezős élőhelyek (különösen az időszakos vizes élőhelyek) mintájára alakították ki a mikroélőhelyeket, hogy növeljék a biodiverzitást és élőhelyi változatosságot.
„Ephemeral wetland” mikroélőhelyek integrációja: Az időszakos vizes élőhelyek szimulálására kísérleti kereteket hoztak létre, hogy vizsgálják ezek szerepét a zöldtetők heterogenitásának és biodiverzitásának növelésében.