A Szajna folyó mentén fekvő, egykori ipari terület, Luciline Rouenben, alaposan átalakításon esett át, és ma már egy öko-negyednek számít, amelyben mind az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, mind annak enyhítése érdekében hoztak intézkedéseket. A terület 9 hektár kiterjedésű, és 1000 új lakóegységet, 30 000 négyzetméternyi irodahelyiséget és közel 20 000 négyzetméternyi kereskedelmi területet fog magában foglalni. A fenntartható életmód a környék átalakításának alapelve. A fenntarthatóságot energia-, víz-, biodiverzitás-, közlekedési és tervezési megoldásokkal valósítják meg.

A projekt fő célja egy korábbi ipari terület áttervezése és újjáépítése egy fenntartható új városrésszé, amely lakó-, iroda- és kereskedelmi funkciókat lát el. A fenntarthatóságot az egész projekt alapelvének tekintették, amely a fenntartható életmód, az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, az integrált vízgazdálkodás, a megújuló energia termelés, az éghajlatváltozás mérséklése, a fenntartható mobilitás, a városi terjeszkedés korlátozása és a zöldterületek növelése formájában nyilvánul meg. Konkrét célként a projekt az energiafogyasztás minimalizálását tűzte ki célul a folyamat egészében (az építkezéstől a kezelésig), és elsőbbséget adott azoknak a megoldásoknak, amelyek minimálisra csökkentik a karbantartási igényeket. A projekt célja az volt, hogy megszerezze a hivatalos francia „Ecodistrict” minősítést, és „Ville de Demain – Ecocité” (A holnap városa – Ökóváros) státuszt kapjon.

A Luciline öko-kerületben végrehajtott számos intézkedés támogatja az éghajlatváltozáshoz és az éghajlati ingadozásokhoz való alkalmazkodást. A kis vízcsatornákból álló, megvalósított vízgazdálkodási rendszer egyik fő funkciója a heves esőzések utáni vízelvezetés javítása. Az esővíz a széles, növényzettel borított árkokhoz csatlakozó kis vízcsatornákon keresztül áramlik, majd egy nagyobb csatornába, végül a Szajna folyóba.
Ugyanakkor a korábban a föld alá vezetett vízfolyásokat feltárták, hogy javuljon a kapcsolat a zöldterületekkel és a partok biodiverzitása. Számos épületnek van zöldtetője, és a városvezetés azon dolgozik, hogy a polgárok könnyebben hozzáférhessenek ezekhez. A növekvő zöldterületek, például a fasorok, a növényzettel borított csatornák és a zöldtetők hozzájárulnak a városi hősziget-hatás csökkentéséhez és a csapadékvíz elvezetésének javításához.
A mitigációs megoldások a megújuló energia termelésére és az energiatakarékosságra összpontosítanak. A városi hálózatot használják a víz elosztására fűtés céljára télen és hűtés céljára nyáron.
A városlakókkal folytatott párbeszédet kifejezetten előírja a „városfejlesztési övezet” (ZAC) eljárás kerete. Ezért nyilvános konzultációkat szerveztek a civil társadalom, azaz a polgárok és szervezeteik bevonása érdekében.