A beruházási cél a hőenergia ellátásban a földgáztüzelés kiváltása geotermikus energia felhasználásával, talajhőkollektoros és hőszivattyús technológiai berendezés létrehozásával. A geotermikus hőenergia ellátó technológiát működtető motoros berendezések villamos energia ellátására és egyéb villamos energia igények részleges kielégítésére a tanuszoda tetején egy háztartási méretű max. 50 kW teljesítményű napelemes villamos energiatermelő telep létesítése a cél. A tanuszoda meglévő, hagyományos világító berendezéseinek korszerű, kis energia igényű világító testekre és fényforrásokra való cseréje, a világítási áramfelhasználás csökkentése céljából. Az épület tetőfelületén kerül kialakításra a pályázati 49,82 kWp teljesítményű HMKE napelemes rendszer, melyet, az épület villamos fogyasztásának részleges kompenzálására kívánja létesíteni a beruházó. Az Uszoda épülete beton födémes sík tető, lágy héjalású fedéssel. A tető jó állapotú, szerkezetileg alkalmas a tervezett napelemes rendszerek okozta többlet teher tartására. Az épület fekvéséből adódóan K-NY-i tájolású un K2 dom rendszerű napelem csoportokat kel felhelyezni. A panel rendszer 10 fokos dőlés szögű: Teljesítmény: 265 Wp polikristályos Napelemek mennyisége: 188 db Beépített napelem teljesítmény: 188 x 265 Wp = 49,82 kWp Áramkör szerinti (string) csoportosítás (K›NY) Beépített napelem teljesítmény összesen: 49,82 kWp A tervezett, geotermikus energiát termelő talajhőkollektoros és hőszivattyús technológia ismertetése: A rendszer működésének elve, hogy a talajhő árammal fűtött, felszín közeli, 0 - 100 m közötti mélységű talajréteg hőkészletéből vesszük ki a szükséges hőenergiát. A hőenergia kitermelésének eszköze a taljhőkollektor hálózat amelynek működési elve, hogy a 100 m mélységig lehajtott furatokba telepített dupla („U”) csöves talajhő kollektorokban keringtetett víz felveszi a környező talajtömeg (és talajvíztömeg) hőmérsékletét. Az egyes talajhőkollektorok gyűjtő és elosztó csőhálózaton párhuzamosra kapcsolt rendszerben működnek. A rendszerben recirkuláltatott munkaközeg így a talajhőkollektorokban felmelegedve a hőszivattyúba kerül, ahol, a 15 -17 °C hőmérsékletű munkaközeg mintegy +1 - +4 °C-ra lehűtve kerül vissza a talajhőkollektorokba. A hőszivattyúk ezt a kivett hőmennyiséget +55 - +60 °C hőmérsékleten közvetítik a felhasználási helyekre. A geotermikus energiatermelés kapacitása folyamatos, de nem rugalmas, ezért a változó felhasználói igényeknél a maximális csúcsok ellátásának biztosítására kiegyenlítő hőtároló tartályokat kell alkalmazni. Ezeknek a hőtároló közege víz, mivel ennek a folyadéknak a legnagyobb a fajhője, azaz a hőtároló kapacitása. Ezeket a tartályokat a hőszivattyúk akkor fűtik fel, amikor a felhasználói igények nem terhelik le a maximális kapacitásukat, majd a csúcsigények esetén a tartályok hőkészletéből kell ellátni a hőszivattyús rendszer kapacitása feletti igényeket. A talajhő kollektorok telepítése és teljesítményük, működésük hatásfoka szempontjából a geológiai viszonyok kedvezőek. A terület a Duna árterének peremén helyezkedik el, a Tolna – baranyai, azaz a Geresdi dombságok keleti pereméhez közel, attól mintegy 1,5 km távolságra keletre. A terület talaja a geológiai adatok szerint újholocén folyóvízi üledék, amely részben a Duna ártéret feltöltő hordalékából, részben pedig a lösz feltalajú Geresdi dombság eróziójából származik. A talajvíz helyzetéről korábbi talajmechanikai feltárások adatai alapján nyertünk adatokat. Eszerint a -2,0 m mélység alatt már megtalálható a talajvíz, ami minden bizonnyal mozgó víztömeg. A terület ugyanis a Duna ártere és a Szekszárd – Bátai belvízöblözet része. A talajvízszint ingadozására hatással van nyugati irányból a Geresdi és a Szekszárdi dombság felől a felszíni vízfolyások vízhozamának talajvíz dúsító hatása, valamint a dombságok felőli felszín alatti vizek áramlása. A Duna vízjárása a nyugat – keleti irányú szivárgásokat mozgatja, míg a belvízöblözet Bátai szivattyútelepe az észak – déli irányú felszín alatti szivárgásokra gyakorol leszívó hatást. Ennek megfelelően várható a talajhőkollektorok hőtermelő kapacitásának a stabilitása. Az egyes szondák nem csak a körülöttük lévő talajtömeg hőkészletéből tudnak hőt termelni, amit hosszabb távon a talajhőáram mennyisége korlátoz, hanem a mozgó talajvíz áramával oda érkező talajvíztömeg hőtartalma is rendelkezésre áll.

A pályázat keretében Bátaszék város önkormányzata a településen található Cikádor Általános Iskola és Gimnázium II. Géza Gimnáziumának energetikai korszerűsítését szeretné megvalósítani. A projekt keretében az Önkormányzat 27 kW-os napelemes rendszer telepítését szeretné megvalósítani. A II. Géza Gimnázium épülete Bátaszéken a Kossuth Lajos u. 38-42. szám alatt található, amelyet eredetileg is már iskolának épített a város 1878-ban. Korábban leányiskola, majd polgári iskola is kapott benne helyet. 1963-tól gimnáziumként működik, és jelenleg is fontos helyszíne Bátaszék közoktatásának. A fejlesztés célja a gimnázium épületének költségcsökkentése, ezáltal pedig megtakarítás elérése az intézmény számára. Ennek érdekében az épületre 27 kW-os napelemes rendszert kívánunk telepíteni. Átfogó céljaink között szerepel a megújuló energia hasznosítása, az energiahatékonyság javulásának elérése, energiatakarékos épület kialakítása. Tekintettel a rendelkezésre álló szűkös anyagi forrásokra a fejlesztéshez 100%-ban vissza nem térítendő támogatást kívánunk igénybe venni, az esetlegesen felmerülő többletköltségeket az önkormányzat költségvetésében erre elkülönítve biztosítja. Noha fejlesztés megvalósításával költségmegtakarítás érhető el az intézmény számára a projekt nem jövedelemtermelő. A projekt elvárt eredményei: - 28,56 kW-os napelemes rendszer kerül telepítésre a II. Géza Gimnázium épületére, mellyel az épület energiaköltségei csökkenthetők. - a projekt következtében energiatakarékos ingatlan jön létre, így az épület gazdaságosabb működtetése valósul meg. A projekt segítségével költségmegtakarítás érhető el az intézmény számára, a megújuló energiaforrás használata népszerűsíthető és ösztönözhető. A projekt megvalósításával az önkormányzat hozzá tud járulni az alacsony szén-dioxid kibocsátású gazdaság céljának eléréshez, az üvegháztartású gázok kibocsátásának csökkentéséhez, illetőleg a megújuló energiaforrások fokozottabb használatához. Fentiek alapján kijelenthető, hogy a projekt hozzájárul a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program céljaihoz. A fejlesztés illeszkedik a TOP beruházási stratégiájának az alacsony széndioxid kibocsátású gazdaságra való áttérés kiemelten a városi területeken prioritástengelyéhez. Ez alapján célkitűzés az alacsony széndioxid kibocsátású gazdaságra való áttérés. A projekt megfelel a TOP specifikus céljai közül a települési energiahatékonyság növelése célhoz. A város 2016. évi területfejlesztés koncepciójában meghatározásra került a környezeti fenntarthatóság, mint a településfejlesztési elv egyik eleme. A koncepció értelmében ezt az elvet az energiahatékonysági fejlesztésekben kell megjeleníteni. A napelemes rendszer telepítésével a város önkormányzata ezen elvnek teljes mértékben eleget kíván tenni. A fejlesztés illeszkedik az értékelési szempontrendszer 3.1 pontjához kapcsolódó megyei területfejlesztési koncepció környezettudatos és fenntartható fejlesztések irányelvéhez. A projekt eleget tesz a településfejlesztési koncepció horizontális céljai közül a „Települési infrastruktúra és közszolgáltatások fejlesztése” stratégiai célnak. Ezen stratégiai cél megfogalmazza, hogy a közszféra intézményeinek növekvő energiahatékonyságát célzó beavatkozások kiemelten fontosak. Mind költséghatékonysági, mind környezetvédelmi szempontból hasznos az energiafelhasználás racionalizálása és fenntartható energiaforrás használata. Tekintettel arra, hogy a fejlesztés hozzájárul a károsanyag kibocsátás csökkentéséhez, a környezet védelméhez, az energiaköltségek csökkentéséhez, az energiahatékonyabb épületállomány növekedéséhez, így eleget tesz az értékelési szempontrendszer 4. pontjában szereplő „Hozzájárulás a kiadások csökkentéséhez és/vagy a bevételek növeléséhez” szempontnak.

Pályázó bemutatása: A pályázó –Budapest Főváros XI. kerület Újbuda Önkormányzata, aki a kerületben lévő négy Óvoda energetikai felújítását tűzte ki célul. A mai XI. kerület, vagy ahogyan városmagjáról 1930-ban nevezték: a Szent Imre város a maga 33,47 km2-es nagyságával Budapesten területileg a második, ám lakosságát tekintve a legnépesebb. Budapest nyugati kapujának is nevezik, hiszen nyugati irányból mind a vasúti, mind a közúti budapesti bejövő forgalom jelentős része itt áramlik be. Dinamikusan fejlődő kerület, melyben az itt dolgozók, az itt élők és az épp csak átutazók is jól érzik magukat. A szociális és köznevelési intézményrendszer felkészült, odaadó munkaerővel és megbízható infrastruktúrával rendelkezik. A kerület 2005-ben – önálló kerületté válásának 75. évfordulóján – vette fel az Újbuda nevet, jelezve a történelmi korokon átívelő folyamatosságot és azt, hogy a névválasztással a városrész belépett a XXI. századba. Kerületünk óvodái magas színvonalat képviselnek. Szinte minden óvodánk rendelkezik kiemelkedő arculattal. Nem egy óvoda büszkélkedhet madárbarát címmel, illetve számos intézményünk megkapta a zöldóvoda minősítést, melyhez minden évben szigorú követelményeknek kell megfelelni a környezettudatos nevelés terén. Ehhez a profilhoz tökéletesen illeszkedne, ha az óvodaépületek a jelen korhoz illően magas színvonalú energetikai tulajdonságokkal rendelkeznének. A projekt közvetlen céljai: - a földgáz felhasználás csökkenésével, és a megújuló energia felhasználás növelésével a kibocsátott üvegházhatású gázok mennyiségének csökkentése - a földgáz felhasználás csökkenésével a fűtésre, a napelem által megtermelt energiával a villamosenergiára fordított kiadások csökkentése A projekt elvárt eredményei: -az épületek költséghatékonyabb fűtése, működtetése -a dolgozók megelégedettségének növekedése -a dolgozók , a szülő, óvodások, lakosság környezettudatosságának növekedése - az energiatakarékossággal és a kibocsátott üvegházhatású gázok mennyiségének csökkentésével a fenntartható fejlődés elősegítése Projektben résztvevő épületek, tulajdoni viszonyuk, műszaki tartalmuk, összegük: A projektben résztvevő minden épület az Önkormányzat üzemeltetésében, és saját tulajdonában áll, melynek igazolására a tulajdoni lapok és térképmásolatok felcsatolásra kerülnek. Az épületekben a lehetőségekhez mérten legkomplexebb fejlesztés valósul meg, és a négyből három esetben megújuló energiaforrás felhasználás is kiépítésre kerül. Budapest Főváros XI. kerület Nyitnikék Óvoda, Kanizsai u. 17-25. , kivitelezési költség: nettó 56 085 580 ,-Ft Megvalósuló műszaki tartalom: - homlokzat utólagos hőszigetelése - lapostető hő és vízszigetelése - műanyag nyílászárók beépítése a meglévő korszerűtlen fa nyílászárók helyére - 8 kW névleges telejsítményű napelemes rendszer telepítése Budapest Főváros XI. Kerület Napsugár Óvoda Mennyecske u. 2. , kivitelezési költség: nettó 40 025 338 ,-Ft A közbeszerzési dokumentációban, és szerződésben a cím Mennyecske u 2. szám alatt szerepel, mivel az az Óvoda alapító okiratában az a cím szerepel, idpközben az építési telket megosztották és a tulajdoni lap szerinti cím Budapest, Balatoni út 4, ezért ez a cím került megvalósítási helyszínként felvitelre. Megvalósuló műszaki tartalom: - homlokzat utólagos hőszigetelése - lapostető hő és vízszigetelése - műanyag nyílászárók beépítése a meglévő korszerűtlen fa nyílászárók helyére Budapest Főváros XI. Kerület Mozgolóda Óvoda, Lecke u. 15-19., kivitelezési költség: nettó 52 590 116 ,-Ft Megvalósuló műszaki tartalom: - homlokzat utólagos hőszigetelése - lapostető hő és vízszigetelése - műanyag nyílászárók beépítése a meglévő korszerűtlen fa nyílászárók helyére - 8 kW névleges telejsítményű napelemes rendszer telepítése Budapest Főváros XI. kerület Hétszinvirág Óvoda, Dayka G. u. 4/b. , kivitelezési költség: nettó 31 897 480 ,-Ft Megvalósuló műszaki tartalom: - homlokzat utólagos hőszigetelése - műanyag nyílászárók beépítése a meglévő korszerűtlen fa nyílászárók helyére - 14 kW névleges telejsítményű napelemes rendszer telepítése Projekt egyéb költségei: A projekt előkészítése költsége bruttó: 11.010.900,-Ft A projekt megvalósítható költségei bruttó: 8.936.000,-Ft A kivitelezés költsége bruttó: 229.360.113,-Ft A projekt bruttó költsége: 249.307.012,-Ft, a támogatás intenzitása 100 % A projekt támogatásának számítása: 580 2272,627*400 Ft/kwh+30*630 000= 251 009 050,80 Ft

Teleki tér Közösségi Park A tér Budapest egyik legszegényebb részén, a 8. kerületben található. A projekt a szomszédság szociálisan érzékeny városi regenerációs programjának harmadik szakaszába, az ún. Magdolna negyedév III. A parkot helyi lakosság bevonásával felújították. A helyi résztvevők később létrehoztak egy szövetséget, amely jogi keretet biztosít számukra a park gondozására. A projekt célja a társadalmi kohézió erősítése és az újonnan felújított park fenntarthatóságának biztosítása. Áttekintés Városi környezet Parkok és (félig) természetes városi zöldterületek Pocket parkok / környező zöldterületek Főbb kihívások Regeneráció, földhasználat és városfejlesztés Inkluzív és hatékony kormányzás (16. SDG) Egészség és jólét (3. SDG) Fő kedvezményezettek Helyi önkormányzat / önkormányzat Nem kormányzati szervezet / civil társadalom Állampolgárok vagy közösségi csoportok Projekt céljai - a szomszédos lakosság körében a társadalmi kohézió növelése - a helyi civil társadalom erősítése - egészségesebb és vonzóbb környezet megteremtése az életben - a környezettudatosság előmozdítása - a környezetért való felelősség előmozdítása - a magasabb hozzáadott értékű vállalkozások vonzása - a szomszédos negatív kép megváltoztatása (1. referencia) Végrehajtási tevékenységek Szemináriumok szervezésére került sor, ahol a helyi lakosok eldönthetik, hogy mit kellett volna kinézni az új parkban. A műhelyekben egy valódi közösséget alakítottak ki, és az álló résztvevők egy társulást hoztak létre a park kezelésére és a programok szervezésére. Az egyesület a helyi közszférában tevékenykedik, és úgy véli, hogy felelős az újonnan felújított közterület minőségének védelméért (3. referencia). Az újonnan felújított park népszerűvé vált a környéken lakók körében, és jelentősen megváltozott a környéken. Kormányzás A kezdeményező szervezet típusa Helyi önkormányzat / önkormányzat Üzleti társulás Állampolgárok vagy közösségi csoportok Menedzsment beállítása Együttes kormányzás vagy hibrid kormányzás (a kormányzati és a nem kormányzati szereplők közötti felelősségi körök) A részvételi megközelítések / közösségi részvétel Co-tervezés Konzultáció (pl. Workshop, felmérések) Közös menedzsment / közös irányítás Részletek a projektben részt vevő szervezetek szerepéről A park irányításáért az önkormányzat felel, és a társulással a park használatának szabályairól megállapodott. Az egyesület dönthet a park tervezési jellemzőiről. Továbbá programokat szervezhet, de csak az önkormányzat jóváhagyásával (4. referencia). Projekt megvalósítása ... ... egy uniós politika vagy stratégia? Igen A projekt az ERFA támogatásával és az EU területi kohéziós célkitűzéseivel összhangban valósult meg (8. referencia). ... nemzeti politika vagy stratégia? Igen A projekt a 2007–2013-as nemzeti stratégiai referenciakeret (Új Magyarország Fejlesztési Terv) keretében valósult meg, amelynek célja az EU kohéziós és strukturális alapjainak felhasználásának iránya. (8. referencia) ... egy helyi politika vagy stratégia? Igen Fontos része volt a kerület szociális városi regenerációs programjának harmadik szakaszának, a III. Magdolna negyed programnak (1. referencia). megfigyelés Várható hatások Környezetminőség, beleértve a levegőminőséget és a hulladékgazdálkodást Regeneráció, földhasználat és városfejlesztés Inkluzív és hatékony kormányzás (16. SDG) Szociális igazságosság, kohézió és méltányosság (10. SDG) Egészség és jólét (3. SDG) Gazdasági fejlődés és tisztességes foglalkoztatás (8. SDG) Az alkalmazott hatások és mutatók adatai - a társulás a parkot gondoskodó megnövekedett társadalmi kohézió bizonyítékaként jött létre, és ott programokat szervez (2. referencia) - a projekt és az egyesület csak egy alacsonyabb középosztályú kvázi-homogén csoportot tartalmazhat emberek, és nem tudtak foglalkozni a sokszínűbb társadalmi háttérrel rendelkező emberekkel, beleértve a helyi roma közösséget is - a felhatalmazott egyesület ellenőrzi az újonnan felújított park hozzáférhetőségét (4-6. referencia) A formális monitoring rendszer jelenléte Igen A jelentésekben használt mutatók jelenléte Igen A monitoring / értékelő jelentések jelenléte Igen A web alapú felügyeleti eszköz elérhetősége Ismeretlen Irodalom 1. RÉV8. (2012). Magdolna Negyed Program: Integrált Szociális Városrehabilitációs Program, 4. kötet. Budapest: Józsefvárosi Önkormányzat. 2. Majorné Venn. M. (2014). "Partnerség létrehozása a Teleki téren". URBACT. [Blog] Elérhető a következő címen : http://www.blog.urbact.eu/2014/10/creating-partnerships-on-teleki-square/. [Hozzáférés: 2015.06.25.]. 3. Józsefváros.hu. (2014). "Szép parkkal és szoborcsoporttal gazdagodott a kerület". Józsefváros. [online] Elérhető: http://jozsefvaros.hu/hir/2046/Szep_parkkal_es_szoborcsoporttal_gazdagodott_a_kerulet/. [Hozzáférés: 2015.06.25.]. 4. Balazs, RD és D. Zein (2017). Társadalmi kohézió térbeli osztályban: a részvételi tervezés ellentmondásos jellege. Albrecht P. és B. Nisha, szerk., Public Space Design és társadalmi kohézió: összehasonlító perspektíva a nyugati világ és a globális dél között. London: Routledge. A kéziratot közzétételre benyújtották. 5. Balazs, R. (2017). Tolmácsolások és összecsapások a résztvevő tervezési projekt körül: The Teleki Square Community Park. MA értekezés. Közép-európai Egyetem. 6. Tosics, I. (2015). Részvétel vagy befogadás? URBACT. [Blog] Elérhető: http://urbact.blog.hu . [Hozzáférés: 2015.06.25.]. 7. Epiteszforum.hu (2015). Teleki tér közösségi park. [image] Elérhető: http://epiteszforum.hu/galeria/eldorado-jozsefvarosban/166967.[Hozzáférés: 2015.06.25.]. 8. Rev8.hu. (2017). Magdolna Negyed III. [online] Elérhető: http://rev8.hu/lezart-projektek/magdolna-negyed-program-iii-budapest-magdolna-quarter-program-3/. [Hozzáférés: 17.07.2017].