A LIFE-MICACC projekt keretében 2021. április 20-án került megrendezésre Önkormányzatok számára elérhető klímavédelmi-környezetvédelmi források a 2021 – 2027-es időszakban című klímakonferencia. A rendezvény a Klímabarát Települések Szövetsége és a Belügyminisztérium Önkormányzati Koordinációs Iroda szervezésében, valamint a Megyei Jogú Városok Szövetsége, a Megyei Önkormányzatok Országos Szövetsége és a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége támogatásával valósult meg. A konferencia a COVID-19 pandémiás helyzet következtében bevezetett járványügyi intézkedésekkel összhangban online formában került megtartásra. A partner önkormányzati szövetségek támogatását ezúton is hálásan köszönjük.
A konferenciát (több mint 200 fő kapcsolódott be egyidejűleg a beszélgetésbe) Dr. Dukai Miklós, a Belügyminisztérium önkormányzati helyettes államtitkára nyitotta meg. Dr. Dukai Miklós köszöntőjében kiemelte, hogy a a Belügyminisztérium 2016-ban hívta életre a LIFE-MICACC projektet, amely középpontjában az önkormányzatok és a természetes vízmegtartó megoldások (NWRM) állnak. A projekt fő célkitűzése olyan modellértékű prototípusok megalkotása volt, amelyek adaptálhatóak lesznek hasonló problémákkal küzdő önkormányzatok számára is. A projekt keretében a Belügyminisztérium és 9 társult kedvezményezett együttműködésével 5 helyszínen valósultak meg a beruházások pilot projekt jelleggel.
Dr. Dukai Miklós köszöntőjét követően Magyarország egyetlen tematikus cél mentén szerveződő önkormányzati szövetségének, a Klímabarát Települések Szövetségének elnöke, Kovács Lajos is köszöntötte a hallgatóságot.
Kovács Lajos köszöntőjét követően Kerpely Klára, a WWF Magyarország projektvezetője tartotta meg előadását. Kerpely Klára előadásában ismertette hogy a Világgazdasági Fórum riportja szerint korunk 5 legfőbb globális kihívása a járványok; a klímaválság; tömegpusztító fegyverek; természet pusztulása és a természeti erőforrások válsága. Kerpely Klára elmondta, hogy az átlaghőmérséklet már 1,5 ºC emelkedésével is Budapest éghajlata Rómáéhoz hasonlóvá fog válni ,az árvízkockázat 100%-os növekedése várható, a biodiverzitás és a természeti élőhelyek nagysága drasztikusan csökkenne. A szakértő asszony prezentációjában szintén kiemelte, hogy a klímaváltozás hatására egyre gyakrabban és egyre inkább kiszámíthatatlan módon jelentkeznek szélsőséges időjárási események. Hol a túl sok víz, hol a túl kevés víz okoz problémát – ezért nagyon fontos, hogy a vízbő és a vízhiányos időszakok között kiegyenlítsük a vízháztartásunkat, amit úgy tehetünk meg, hogy a vizet elraktározzuk a „vízgazdag” időszakban. Az előadás második felében különböző jó gyakorlatokat ismerhettek meg az önkormányzati döntéshozók, például a lengyel erdészet országos klímaalkalmazkodási vízmegtartó programját.
Kerpely Klára után Hercig Zsuzsanna, (Belügyminisztérium Önkormányzati Koordinációs Iroda) a LIFE-MICACC projekt szakmai vezetője mutatta be a projektet és osztott meg pár gondolatot a sikeres projekt megvalósítás kulcsáról. Szakmai vezető asszony elmondta, hogy a projekt fontos célkitűzése, hogy a megvalósult természetes vízmegtartó megoldások, minta projektek példaként szolgáljanak további önkormányzatok számára, és ösztönzői legyenek még több hasonló helyi vízmegőrző megoldásnak. A projekt keretében 5 helyszínen: Püspökszilágy; Tiszatarján; Bátya; Ruzsa és Rákocziújfalu községekben valósultak meg projectek. Ezt a „replikációs” tevékenységet támogatja az összes, a projektben elért eredmény, melyek átadásával és megosztásával kíván a BM (és a teljes partnerség) segítséget nyújtani az érdeklődő önkormányzatoknak. Az eredmények közül kiemelte az Adaptációs Útmutatót és az e-learning tananyagot. Az Útmutató a teljes folyamatot, illetve azokat a lépéseket mutatja be, mely által hatékonyan megtervezhető egy ilyen természetes vízmegtartó megoldás. Az e-learning egy több modulból álló ingyenesen elvégezhető online tréning, mely által megismerhető az éghajlatváltozás és az alkalmazkodás témakörével kapcsolatos legfontosabb elméleti tudás, interaktív feladatokkal kiegészítve. A tananyaghoz összes hazai önkormányzat számára kiküldésre került a hozzáférés 2020. november végén.
Hercig Zsuzsannát követően Dr. Valentinyi Nóra, az Európai Uniós Fejlesztések Koordinációjáért Felelős Helyettes Államtitkárság szakértője tartott előadást. Előadása során ismertette a 2021-2027-es EU-s költségvetési ciklus tematikus forrástérképét. Kiemelte, hogy Magyarország számára 30,8 milliárd euró a Többéves pénzügyi keret (MFF, Multiannual Financial Framework), és 20,8 milliárd euró Új Generáció EU (Next Generation EU) helyreállítási csomag fog érkezni, amelyhez társul még a kb. 20 milliárd eurós kohéziós forrás és a Közös Agrárpolitika (KAP) körülbelül 10,6 milliárd forintos forráslehetőségei. Az új költségvetési ciklus egyik fontos jellemzője pedig a megosztott (tagállami és közvetlen) irányítású források csökkenése a közvetlen brüsszeli források arányának a növekedése a rendszerben. Valentinyi Nóra azt is elmondta, hogy az új finanszírozási időszak központi eleme lesz a körforgásos gazdálkodás, a kötelező klímacélok előtérbe helyezése az EU-s költségvetési kiadások 30%-a klímacélok támogatását szolgálja. A klímareziliencia általános elvárás lesz az infrastrukturális beruházások esetében, illetve az üvegházhatású-ÜHG gázok kibocsátásának a minimalizálása is, amely szorosan kötődik a klímaváltozás hatásainak csökkentéséhez. További kiemelt cél a digitális átállás támogatása, és a fenntartható városfejlesztési projektek támogatása (a teljes Európai Regionális Fejlesztési Alap-ERFA források 8%-a erre a célra lesz felhasználható). Valentinyi Nóra kiemelte, hogy az Európai Klímatörvény olyan fontos prioritást fogalmazott meg, hogy az 1990-es bázisévhez képest több mint 55 %-kal csökkenjen az ÜHG-kibocsátás, a magyar klímatörvény pedig szintén az 1990-es bázisértéket alapul véve 40%-os kibocsátáscsökkenést határozott meg.
Az előadók sorát Dálnoky Noémi, az Innovációs és Technológiai Minisztérium osztályvezetője folytatta. Előadásában a KEHOP Plusz (Környezetvédelmi és Energiahatékonysági operatív Program Plusz) operatív programot mutatta be részletesen. A KEHOP Plusz három kiemelkedő globális „ügye” a klímaváltozás, a biodiverzitás és a fenntarthatóság területe, amelynek minden releváns projektben meg kell jelenniük. A KEHOP Plusz fontos célja az úgynevezett szemléletformáló, kiegészítő „soft” beruházások támogatása is. Dálnoky Noémi tájékoztatója alapján a KEHOP Plusz legfontosabb új témái a víztakarékosság, a körforgásos gazdaság, települési zöld- kék infrastruktúra fejlesztések; az energiaközösségek (fontos célja az importfüggőség csökkentése) és az energia kötelezettségi rendszer lesznek. Ezek közül várhatóan a megújuló energiagazdálkodás és a körforgásos gazdasági rendszerek lesznek a KEHOP Plusz legfontosabb prioritásai, ami természetesen a rendelkezésre álló keretösszegben is megmutatkozik – mondta el. Dálnoky Noémi kiemelte, hogy a KEHOP Plusz keretében öt prioritási és beruházási terület lesz. Az első prioritás– 288 Mrd FT-os keretösszeggel a vízgazdálkodás és a katasztrófakockázat csökkentésével foglalkozik, A 2. prioritás – 392 Mrd Ft-os keretösszeggel a Körforgásos gazdasági rendszerek és fenntarthatósággal foglalkozik. A 3. prioritás – 49 Mrd Ft-os keretösszeggel a környezet- és természetvédelemi területtel, a 4. prioritás– 677 Mrd Ft-os keretösszeggel a megújuló energiagazdaság területével, míg az 5. prioritás – 104 Mrd Ft-os keretösszeggel - Igazságos Átmenet Alappal (a JTF források csak Heves; Borsod-Abaúj-Zemplén; Baranya megyékben lesz elérhető) foglalkozik.
Dálnoky Noémi előadását követően Molnár Ákos a Pénzügyminisztérium, Regionális Fejlesztési Programokért Felelős Helyettes Államtitkárság, Stratégiai Tervezési és Értékelési Főosztály, Felhíváselőkészítési Osztály osztályvezetője ismertette a Önkormányzatok számára elérhető klímavédelmi-környezetvédelmi források a 2021 – 2027-es időszakban. A TOP Plusz programnak is öt prioritástengelye van ismertette Molnár Ákos, amelyeknek a teljes keretösszege 1674 milliárd Ft. Az 1. a Versenyképes megye, ezen belül a helyi gazdaságfejlesztés, helyi és térségi turizmus; településfejlesztés, települési szolgáltatások, szociális célú városrehabilitáció; helyi és térségi közszolgáltatások és a fenntartható városfejlesztés a prioritás fő tartalma. A 2. prioritás a Klímabarát megye, ahol önkormányzati energetikai beavatkozások és a fenntartható városfejlesztés a prioritás fő tartalmi elemei. A 3. prioritás a Területi humán fejlesztések, ide tartoznak a helyi foglalkoztatási együttműködések; szociális célú városrehabilitáció; közösség, kultúra, szabadidő helyi fejlesztések; helyi humán fejlesztések és a fenntartható városfejlesztés projectek támogatása. A 4. prioritás a Budapest infrastrukturális fejlesztések, ide alapvetően zöldfelület-fejlesztési és településfejlesztési projektek tartoznak, míg az 5. prioritás a Budapest humán fejlesztések, ahová humán szakterületi programok, beavatkozások és nagyváros-specifikus humán fejlesztések tartoznak a prioritás fő tartalmi elemei közé. Molnár Ákos egy fontos új elemre is felhívta a hallgatóság figyelmét, mégpedig arra, hogy Új támogatható elemként jelenik meg a TOP Pluszban az önkormányzati hulladéklerakók rekultivációja és az illegális hulladéklerakók felszámolása is.
Rendezvényünk utolsó előadója Dr. Oroszi Viktor, a Külügyi és Külgazdasági minisztérium EU Duna Régió Stratégia (EUSDR) nemzeti koordinátora volt. AZ EUSDR egy olyan stratégia, amelynek kilenc közép-kelet európai EU-tag, és 5 nem EU-tag résztvevő állama van. Az EUSDR egyik legfőbb célja a Duna Régió összekapcsolása a többi régióval, valamint a régió összehangolt és közös fejlesztése és ennek keretében olyan kulcsterületei vannak a stratégiának, mint a fenntartható energiagazdálkodás, vízminőség javítása, vagy a környezeti kockázatok csökkenése. Oroszi Viktor előadásában bemutatta azt is, hogy az EUSDR stratégiai céljainak megvalósítására milyen releváns finanszírozási eszközök érhetőek el, amelyek közül ki kell emelni a nemzeti operatív programokat, az Európai Területi Együttműködési Programokat (EIB, European Investmant Bank) hitelkonstrukciókat, de akár olyan központi uniós programokat is, mint a LIFE Program vagy a Horizon 2020. A LIFE programokkal kapcsolatban Oroszi Viktor azt is ismertette, hogy a rendelkezésre álló keretösszeg lényegesen magasabb lesz mint a 2014-2020-as költségvetési ciklusban, hiszen : 3,46 mrd €-ról 5,43 mrd €-ra fog növekedni a rendelkezésre álló keretösszeg. Ráadásul két teljesen új alprogram is indul mégpedig a Éghajlatváltozás mérséklése és alkalmazkodás, amelynek Költségkerete 947 millió euró, illetve a Tiszta energiára való átállás alprogram, amelynek költségkerete 997 millió euró lesz a teljes költségvetési ciklusban.
Rendezvényünk valamivel 13 óra után tért véget, az előadókhoz a rendezvény során feltett írásbeli kérdéseket, előadóink a rendezvény után írásban válaszolták meg. A konferencián elhangzott előadásokhoz tartozó prezentációk, az alábbi linkről érhető el.
Összességében elmondható, hogy egy nagyon érdekes, szakmailag magas színvonalú, nagy érdeklődésre számot tartó konferencián vagyunk túl, mellyel célunk az önkormányzatok tudás-bővétése, valamint a különböző pályázati és finanszírozási lehetőségek megismertetése volt. Bízunk benne, hogy sok hasznos információval gazdagodtak a konferencia résztvevői.
2021-04-20