Területi jellemzők:
– A Velencei-öböl vízgyűjtő területe intenzív mezőgazdasági művelés alatt áll, amelyet kiterjedt és sűrű vízelvezető csatornarendszer sző át.
Ezek a csatornák jelentős szerepet töltenek be a felszíni vizek kezelésében, mivel a térségben:
– nagy a lefolyó csapadék- és mezőgazdasági eredetű vízmennyiség,
– magas a tápanyag- és szennyezőanyag-terhelés kockázata.
Kapcsolódás a Dese folyóhoz:
– A vízelvezető csatornák közvetlenül a Dese folyóba vezetik a vizeket, amely az egyik legfontosabb befolyója a Velencei-öbölnek.
Ezért a csatornák vízkezelése meghatározó az öböl:
– vízminősége,
– ökológiai állapota,
– és a tápanyagterhelés csökkentése szempontjából.
Esettanulmány fókusza:
– A projekt az ezekhez a csatornákhoz kapcsolódó vízkezelési beavatkozásokat vizsgálja, kiemelt figyelemmel a vízminőség javítására, a természetes vízvisszatartásra és az ökológiai funkciók visszaállítására.

Tápanyagterhelés csökkentése (fitodepurációval):
– A mezőgazdasági területekről érkező felszíni vizek nagy mennyiségben tartalmaznak nitrogént (N) és foszfort (P). Ezek a tápanyagok a vízelvezető csatornákon keresztül a Dese folyóba, majd a Velencei-öbölbe jutnak, ahol eutrofizációt (algaelszaporodást, oxigénhiányt) okoznak.
– A beavatkozás célja ezen tápanyagok visszatartása és lebontása fitodepurációval – vagyis természetes vízinövényekkel történő szűréssel –, mielőtt a víz a folyóba és az öbölbe érne.
Árvízproblémák csökkentése:
– A vízelvezető csatornák több helyen túl szűkké váltak ahhoz, hogy elvezessék a kritikus időszakokban jelentkező vízmennyiséget. A csatornák építésekor még megfelelő kapacitással rendelkeztek, de azóta a tájhasználat jelentősen megváltozott (városi terjeszkedés, intenzív mezőgazdasági vízelvezetés), ami növelte a csatornákba irányuló vízhozamot.
A beavatkozások célja az árvízi események előfordulásának és intenzitásának csökkentése azáltal, hogy:
– javítják a csatornák vízvezető kapacitását,
– növelik a természetes vízvisszatartást,
– lassítják és elosztják a víz lefolyását.

Alkalmazott beavatkozások:
– A folyómedret átalakították (átalakították a mélységét és formáját), hogy a víz lassabban haladjon és több idő jusson a természetes tisztulásra.
– Új árterületeket és vizes élőhelyeket hoztak létre, amelyek javítják a vízminőséget és növelik a biodiverzitást.
– A medret szélesítették, hogy nagyobb mennyiségű víz tudjon elfolyni áradások idején.
– A korábban leválasztott ártereket újra összekapcsolták a folyóval, így a víz természetesen szétterülhet és elszivároghat.
– A csatornákat visszakanyarították természetes formájukhoz, hogy lassítsák a víz áramlását és javítsák a környezet ökológiai állapotát.